Ismét átverte a kormány az EU-t?

A Point Carbon nevű norvégiai központú szakmai portál állítása szerint a magyar kormány egy tavaly szeptemberi döntésével hamis adatokat adott meg a Vértesi Erőmű termeléséről az Európai Uniónak, hogy javítsa az üzemet irányító cég versenyhelyzetét az energiapiacon. Az említett kormányülésen energiaügyi miniszterként még ott ült Szabó Pál, akit a napokban a Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatójának neveztek ki, amely ráadásul privatizáció előtt áll. A kabinet tagadja a Point Carbon állításait.

Szénbáró lehet az ukránok strómanja
A System Consulting piaci részesedése a magyarországi villamosenergia-nagykereskedelmi értékesítésből 7, a Vértesi Erőműé pedig 3,7 százalék. Kapolyi cége 1995 és 2001 között kizárólag ukrán importból, az Ukrinterenergo nevű vállalattól szerezte be az áramot, és azt reexport révén értékesítette. A későbbiekben az ukrán forrást egyéb kelet- és nyugat-európai források is kiegészítették, majd 2003-tól ezekhez magyar források is társultak, miután a System Consulting Zrt. megkapta a Magyar Energia Hivataltól a villamos energia kereskedelmére és határon keresztül történő szállítására vonatkozó engedélyeket. A Vértesi Erőmű megszerzése azért sem utolsó üzlet, mert itt van Magyarország egyetlen mélyművelésű bányája, ahol 2018-ig van elegendő gyengébb fűtőértékű energetikai hasznosítású szén. Jelenleg évi több mint egymillió tonna szenet hoznak felszínre.
A széntermelést viszont csak úgy lehet szinten tartani, ha ez nem befolyásolja jelentősen a szén-dioxid-kvótákat, ezért az erőműtársaság a zöldenergia-termeléssel próbálja kompenzálni az emissziós hátrányokat. A cég legalábbis egy négymilliárd forintos „zöldprogramról” ad rendszeres tájékoztatást, amely alapján az erőmű mind a négy blokkja az év végére alkalmas lesz bioenergia-termelésre. A Vértesi Erőmű 2007-ben 1,474 megawattóra áramot termelt, és 1,362 megawattórát értékesített. A társaság 3,3 milliárd forint veszteséggel zárta 2007-et, mert kénytelen volt négymilliárd forint céltartalékot képezni a hosszú távú környezetvédelmi kötelezettségekre. A tavalyi üzleti terv azonban már 450 millió forint adózott nyereséggel számolt.

Szabó Pál tavaly szeptemberben még közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterként vett részt azon a kormányülésen, ahol a szén-dioxid-kvóta kereskedelmémel foglalkozó mértékadó szakmai portál, a Point Carbon állítása szerint az Európai Unió (EU) félrevezetése mellett döntöttek, hogy megőrizzék az állami tulajdonú Vértesi Erőmű piaci pozícióit. A Point Carbon úgy tudja, az említett 2008. szeptemberi kabinetülésen úgy határoztak, hogy az erről szóló kormányrendelettől eltérően a Vértesi Erőmű úgynevezett bázisadatainak kiszámításánál egyszerűen nem veszik figyelembe a 2004-es évet, amikor az üzemnek a paksi atomerőmű üzemzavara következtében előállt rendszergondok miatt vissza kellett fognia a termelését. Az erőmű korábbi kibocsátásáról ennek megfelelően hamis adatokat adnak tovább az uniónak.
Az említett bázisadatok megadására az ingyenes szén-dioxid-kibocsátási kvóták kiosztásához van szükség. Ezek között az adatok között szerepel az is, hogy az erőmű berendezései mennyit termeltek, és mennyi káros anyagot bocsátottak ki egy adott évben. Amelyik üzem csökkenti a szén-dioxid-kibocsátással járó termelését, az a fölösleges kvótáit jó áron értékesítheti. A Point Carbon lapunkhoz és az Indexhez is eljutott cikke szerint a Vértesi Erőmű körülbelül 400 ezer kibocsátási egységgel kapott többet, mint amennyi járt volna, amely a piacon ma megközelítőleg 1,5 milliárd forintot ér. A nagyvonalú kvótaosztás ugyanakkor jelentősen javíthatja a helyzetét az energiapiacon is a Vértes Erőműnek, hiszen ha egy cégnek kevesebbet kell vásárolnia a szén-dioxid-kibocsátási kvótákból, akkor olcsóbban tud áramot előállítani.
Az ügy azért is érdekes, mert Szabó Pált a napokban váratlan hirtelenséggel éppen a Vértesi Erőmű vezérigazgatójának nevezték ki, miután egy rendkívüli közgyűléssel visszahívták a cég korábbi vezetőjét, Gálos Tibort. Szabó tehát egy olyan cég versenyhelyzetének javításán, ingyenesen megkapott szén-dioxid-kibocsátási kvótáinak megállapításán ügyködött miniszterként, amelynek később a vezérigazgatója lett. A hírek szerint Szabó ráadásul szinte teljhatalmat kap majd a Vértesi Erőmű Zrt. gazdasági ügyeiben, miután egy alapszabály-módosítást követően az elkövetkezendő években ő lesz a társaság igazgatóságának elnöke is.
A Kormányszóvivői Iroda az említett kormányülésre vonatkozó kérdéseinkre annyit válaszolt: az ingyenes kvóták mértékének megállapítása a hatályos jogszabályok szerint a kormány hatásköre. A döntést megalapozó számításokhoz a kormány nem használt valótlan adatokat.
A Vértesi Erőmű tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek Zrt. tegnap lapzárta idején válaszolt a még hétfőn feltett kérdéseinkre. Ebben nyolc pontban magyarázzák el, hogy az erőművek szemszögéből miért igazságtalan és pontatlan a mostani kvótaszámítási rendszer. Egyben védelmükbe veszik az ominózus kormánydöntést azzal, hogy már bírósági ítélet is kimondta: nem az Európai Unió hatásköre az egyes erőművek kvótáinak megállapítása. Szerintük az EU-nak csak az ország egész szén-dioxid-kvótáját illetően van döntési jogköre.
Ismert, a Magyar Posta elnökeként is botrányba keveredett Szabó Pál még a Horn-kormány idején annak a Hungalu-csoportnak volt a vezérigazgatója, amelynek legértékesebb részeit – a mosonmagyaróvári timföldgyárat és a bakonyi bauxitbányák egy részét – mélyen áron alul, kétes körülmények között privatizálta Gyurcsány Ferenc, ezzel is megalapozva többmilliárdos magánvagyonát.
Egyes balliberális körök szerint Szabó nagyon értett a privatizációhoz, így nem csoda, hogy 1996-tól 1998-ig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója lehetett. 2001-től az Ápisz Rt. elnök-vezérigazgatója volt, amely az elmúlt években (már Szabó nélkül) milliárdos állami megrendeléseket kapott. Karrierje a balliberális kormányzás alatt sokáig töretlen volt: 2002-ben a posta vezérigazgatójává nevezték ki, 2006-tól a MÁV igazgatósági tagja lett egy időre, majd tavaly tavasztól év végéig a kisebbségi Gyurcsány-kormány közlekedési minisztereként dolgozott. Az októberi, négy ember életét követelő monorierdei vasúti katasztrófa után azonban lemondott posztjáról, helyét Molnár Csaba vette át. A jelek szerint nem ejtőernyőzött rossz helyre, hiszen a privatizációs szakember olyan időszakban lett a Vértesi Erőmű elnök-vezérigazgatója, amikor a cég éppen magánosítás előtt állt. Az erőművet irányító Vértesi Ermű Zrt.-re ráadásul az MSZP-frakcióban helyet foglaló szociáldemokrata Kapolyi László nevével fémjelzett System Consulting vetett szemet, és még 2008 májusában megvásárolta a tízmilliárd forint jegyzett tőkéjű állami cég 98,178 százalékot megtestesítő részvénycsomagját a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-től. Tringer Ágoston, az MVM Zrt. szóvivője lapunknak elismerte: jelenleg is folyamatban van a Vértesi Erőmű Zrt. MVM Zrt.-tulajdonú részvényeinek értékesítése, a zárási feltételek teljesítése, de még nem adták el az erőművet senkinek.