Az Európai Unió soros elnökségi tisztét ellátó francia Nicolas Sarkozy elnök és baloldali brazil kollégája, Luiz Inácio „Lula” da Silva hétfőn több egyezményen kívül aláírta azt a nagy horderejű megállapodást, amelynek értelmében a két ország közös technológiával építi meg az első brazil atommeghajtású tengeralattjárót. A brazil lapok egyike úgy tudja, hogy a tárgyalásokon szóba került Brazília esetleges tagsága is az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Ezt a tervet Franciaországon kívül még Nagy-Britannia és Németország támogatja, míg Spanyolország és Olaszország biztosan ellenzi.
Jól jelzi Latin-Amerika megnövekedett világpolitikai jelentőségét, hogy hétfőn Moszkvába utazott Thomas Shannon, a térség legmagasabb rangú felelőse az amerikai kormányban. Az utóbbi hetek, hónapok során felgyorsult az orosz külpolitikai tevékenység a latin-amerikai térségben: közös orosz–venezuelai hadgyakorlat a Karib-tengeren, számos téren létrejönnek kapcsolatok egyes dél-amerikai államok és Oroszország között. Peter Hakim, az egyik elemzőközpont kutatója szerint az Egyesült Államok tisztában van a ténnyel, hogy a Monroe-elv ma már nem érvényesül, Amerika már nem csak az amerikaiaké, sőt nem kizárt, hogy a térség nagyobb szerepet fog betölteni az új világrendben. Hakim szerint az Egyesült Államok nyugodtan néz szembe az új helyzettel, és most arról tárgyalnak, meddig tud együttműködni a két nagyhatalom ebben a kérdésben.
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha