Túl a hegyen

Azzal még nem mondtunk semmit, ha Christoph Ransmayr nemrégiben magyarul is megjelent „hegymászóprózáját” a kortárs világirodalom egyik legmegrázóbb, legnagyszerűbb regényének nevezzük. Mint ahogy azzal sem, ha az osztrák származású Ransmayrt a kortárs írók egyik legnagyobbikának. Az a néhány regény, mely magyarul olvasható tőle, egyszerűen nem teszi lehetővé az irodalom híveinek, hogy ne vegyék kezükbe A repülő hegy című munkáját, amely nem csupán gyémántkeménységű és -tisztaságú prózanyelvével gyönyörködtet, de kihúzza az ember lába alól a talajt is.
A történetben, ha lecsupaszítjuk, nincs semmi eredeti, a tragikus és l’art pour l’art hőstetteket véghezvivő dél-tiroli Reinhold Messner A végzet hegye című könyvét idézi több helyütt: egy ír testvérpár a Himalájába indul, hogy megmásszon egy térképeken nem jelölt, elveszett hegyet, mely a legendák szerint a világ legmagasabb pontja, magasabb a Csomolungmánál is – és természetesen egyikük örökre odafönt marad. Ám Messnerrel ellentétben Ransmayrt nem a hegy meg annak emberfölötti leküzdése érdekli, még csak nem is igazán a vezeklés, hanem – mint az északi-sarkvidéki Tegethoff-expedíció történetét elmesélő A jég és a sötétség borzalmaiban vagy az Ovidius fekete-tengeri száműzetését újragondoló Az utolsó világban – a pokoli átlépés, az átmenet, az utazás abba a talán nem is létező világba, amely az önismeret és a lélekelemzés kulcsa. Meg az értelmetlen, visszhangtalan pusztulásé.
Ransmayr A repülő heggyel megalkotta az átmenet rítusának csodaregényét: tengermelléki írek és magas hegyi nomádok kultúrája, töretlen, túlságosan is céltudatosan élt élet és önmagba fulladó halál, veszedelmektől visszatartó arányérzék és csúcshajhászó hübrisz pengeéles mezsgyéjén egyensúlyozik a testvérpár, amely a világ őskorát megőrző magas hegyi régióba vonszolja írségét, családi drámáit, IRA-szimpatizáns apja kényszerű dacosságát is. Legelőről legelőre vonulnak a tibeti jakpásztorokkal, a „repülő hegy” titkának birtokosaival, közöttük rejtőznek el a kínai megszállók elől, hogy az ezernyi szélben lengedező imazászlók, a madarakat halottaikkal tápláló buddhista kolostorok, a világ mélyében fogant metaforák régiójából a gleccserek, a hóviharok és a lavinák ember nélküli magaslataira kapaszkodjanak – majd a pánikszerű ereszkedés során lesújtsanak rájuk a hegy és a lélek démonai.
Christoph Ransmayr lírai prózanyelvét, mely e műben prózai versnyelvvé lényegül, Márton László fordítása szuggesztív erővel és kifinomultsággal adja vissza. A regényét, amely nemcsak a hegyek szerelmeseinek kötelező, de mindazoknak is, akik túlságosan hisznek önmagukban.
(Christoph Ransmayr: A repülő hegy. Ford.: Márton László. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2008. Ára: 2990 forint)