Azonnali segítségre vár az ipar

Közel negyedével csökkent az ipari termelés hazánkban tavaly decemberben, a 870 ezer főt foglalkoztató feldolgozóipar helyzete a legsúlyosabb. Elemzők szerint januárban a tömeges vállalati leállások miatt még ennél is rosszabb adatok várhatók, így azonnali intézkedésekre lenne szükség, ennek azonban a gyakorlatban eddig nem sok jelét látni.

Bezárások itt is, ott is. Március végén befejezi a termelést a 250 éves múltra visszatekintő Pécsi Bőrgyár – értesült a Bama.hu. A Baranya megyei hírportál tájékoztatása szerint a patinás üzemnek finanszírozási gondjai támadtak, mivel a 2004-es pécsi építési szabályzat módosítása kijelölt egy, a bőrgyári ingatlanokon átvezető kelet-nyugati irányú utat, ami két értékes földterületet is megterhelt, azaz forgalomképtelenné vált. Az útépítés egyébiránt azóta sem indult el és nincs is napirenden. Az üzemben a korábbi ötven helyett ma már csak tízen dolgoznak. Tatabányán még ebben a fél évben 31 fő kerül utcára az öntapadós címkéket gyártó, finn tulajdonú UPM-Raflatac gyárából. Ezzel egy időben a társaság egész Európában csökkenti kapacitásait, és összesen közel 340 embert épít le, ami a dolgozók 20 százaléka – tájékoztatta az MTI-t hétfőn a vállalat. Az UPM-Raflatac magyarországi üzeme 2004 áprilisában kezdte meg termelését a tatabányai ipari parkban. A társaság közel 40 fős létszámmal működött, éves bevétele meghaladta a 10 milliárd forintot és Tatabánya tíz legnagyobb adófizetője között szerepelt.

Drámaian, több mint 23 százalékkal csökkent tavaly decemberben az ipar termelése hazánkban, amely egyrészt a külföldi piacok beszűkülésének, másrészt a nagyon gyér lakossági keresletnek tudható be. A rendszerváltás utáni legnagyobb visszaesését elszenvedő feldolgozóipar válságos helyzete az egész gazdaságot mély recesszióba húzza. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap közölt adatai szerint az ipari termelés csökkenése már tavaly tavasszal, vagyis a nemzetközi hitelválság ránk zúdulása előtt elkezdődött, és szinte az összes iparágat érinti. Mivel a feldolgozóipar teljesítményének csak körülbelül a felét viszi el az export, a viszszaeséshez az is hozzájárult, hogy a megszorítócsomag miatt erőteljesen lecsökkent a háztartások fogyasztása. Az egymással párhuzamos külső és belső válságot mutatja, hogy az ipar belföldi értékesítése is 11 százalékkal esett vissza decemberben az egy évvel azelőtti szinthez mérten.
Elemzők szerint a gyárleállások és a felvevőpiacunk több mint felét adó euróövezet gazdasági visszaesése miatt januárban még a decemberinél is sokkal siralmasabb adatokra kell felkészülni. Ennek hátterében az export jelentős csökkenése, illetve a húzóágazatnak számító elektronika és az autóipar drámai kilátásai állnak. Az MKB Bank elemzői szerint idén az egész évet tekintve a válság elhúzódása miatt akár 15 százalékkal is csökkenhet az ipar termelése, ugyanis jelentősen mérséklődött az új megrendelések száma, és leállásokat okozott az ukrán–orosz gázvita is. A Takarékbank közgazdászai 2009 egész első fél évére húsz százalék feletti éves szintű csökkenést, éves szinten pedig 15 százalék feletti éves visszaesést várnak az ipartól, és csak az év utolsó hónapjaiban valószínűsítik, hogy pozitív előjelű havi adatokat láthatunk.
Az ipari termelés összezuhanása az egész gazdaság szekerét kátyúba juttatja, mivel a versenyszektorban dolgozók közel fele a feldolgozóiparban áll alkalmazásban, a foglalkoztatás helyzete pedig már most mély válságot mutat. Kényszerhelyzetünket bizonyítja, hogy a többi uniós tagországgal szemben a magyar foglalkoztatottsági mutató 56,7 százalékos, amely jóval elmarad az EU 65 százalékos átlagától. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy az ipar visszaesése még jobban felerősítette az egyes országrészek közötti különbségeket, és tovább növelte a leghátrányosabb régiók leszakadását. Míg Budapest és a közép-magyarországi régió 16 százalékkal teljesített kevesebbet, mint 2007-ben, addig a Közép-Dunántúlon ez a csökkenés 40 százalékos volt, és az alföldi régiók is az országos átlag alatt maradtak. Szakértők szerint a lesújtó gazdasági adatok miatt olyan lépésekre van szükség, amelyek a lehető leghamarabb és célzottan segítik a hazai munkahelyek megtartását, a probléma lényege ugyanis, hogy a külföldi recessziót csak felerősíti a kormány belső megszorítása.
A jelenleg elérhető munkahely-teremtési és -megtartási támogatásokkal kapcsolatban az utóbbi hetekben több, egymásnak ellentmondó adat is megjelent, a szociális tárcától azonban lapunk öt napja nem kap választ arra a kérdésre, hogy pontosan mennyi forrást biztosít a hazai vállalkozók rendelkezésére a szaktárca. Bár Gyurcsány Ferenc kormányfő, illetve a szociális és munkaügyi tárca képviselői egymástól eltérő összegű támogatásokat jelentettek be eddig, a szakminisztérium jelentős létszámú kommunikációs osztálya kérdéseinkre mindössze annyit válaszolt, hogy látogassunk el a honlapjukra, konkrét adatokkal azonban többszöri kérésünkre sem voltak hajlandók szolgálni. Nehezen indulnak be azok a forgóeszközhitel-folyósítások is, amelyeket Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tavaly októbertől több alkalommal is bejelentett. Elvileg a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n keresztül 140 milliárd forintnyi keretöszszeg állna rendelkezésre a kereskedelmi bankoknál, hogy a szűkös források és a lefagyott hitelezés miatt hosszú hónapok óta súlyos gondokkal küzdő vállalkozóknak segíthessen. Lapunk körkérdést tett fel a támogatott kamatozású forgóeszközhitel jelenlegi elérhetőségével kapcsolatban azoknak a bankoknak, amelyek az erről szóló megállapodást korábban aláírták. A leggyorsabb pénzintézetek között van a Raiffeisen, amelynek fiókjaiban elvileg mától elérhető a forgóeszközprogram. Lapunk megkeresésére a bank szakértői elmondták: a 11,6 százalékos kamatra folyósítható kölcsön biztosítékaként a bank több fedezetet is elfogad. Az Erste Bank sajtóreferense egyelőre nem nyilatkozott érdemben arról, hogy az Új Magyarország forgóeszközhitel mikortól, és pontosan milyen feltételekkel lesz elérhető a bankhálózat fiókjaiban. A CIB Banknál sem elérhető még a forgóeszközhitel, lapunk annyit tudott meg, hogy nemsokára tervezik a konstrukció bevezetését. A megállapodásban szereplő többi bank lapzártáig nem jelzett vissza a hitellehetőség bevezetésének idejéről.