Hatalmi játszmák

A kivégeztetője, I. Erzsébet angol királynő mellett a peterborough-i katedrálisban nyugvó Stuart Mária legendás élete méltán keltette fel Friedrich Schiller érdeklődését. Az 1801-ben Weimarban született, igaz nem a legjobban sikerült, de a közönség által szeretett darabot a jövő hét péntekén mutatja be Szűcs Gábor rendezésében a székesfehérvári Vörösmarty Színház.

Pethő Tibor
2009. 02. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha a darabot olvassuk, egyértelmű, hogy a szerző rokonszenve inkább a címszereplő szép Máriához húz. A bronzvörös hajú, a férfiak élénk érdeklődését kiváltó katolikus Stuart-utód méltán keltette fel anglikán unokatestvére, a soha férjhez nem menő, s ezért szűznek tartott Erzsébet (az amerikai Virginia tartományt is róla nevezték el) irigységét. Állítólagos találkozásuk az egyik legfontosabb mozzanata a drámának. Ettől a résztől egyébként Goethe is sokat várt, Thomas Mann leírása szerint ezt mondta: „Igen kíváncsi vagyok, mit szólnak majd az emberek, ha ez a két ringyó találkozik és kölcsönösen egymás fejéhez vágják a kalandjaikat!” A jelenetben az alázatos Máriával Erzsébet sértően viselkedik, mire ő „fattyúkirálynőnek” nevezi unokatestvérét, a valóban sokszor nősült VIII. Henrik lányát, aki azonban szinte végig vonakodik beleegyezni Mária halálos ítéletébe. Később a gyilkosokat is felelősségre vonatja. Emlékezetesen alakította a címszerepet Váradi Hédi a hatvanas évek végén a Nemzeti Színházban. Érdemes hozzátenni, hogy ez volt talán az utolsó hozzá méltó színészi munka, amit közvetlenül mellőztetése előtt kapott.
– Sokan mondják, hogy a Wallenstein-trilógia vagy a Don Carlos jobb, de népszerűségben egyik sem vetekedhet a Stuart Máriával, amit szintén kitűnő darabnak tartok. Akkor érdemes elővenni egyébként a darabot, ha egy teátrumnak vannak nagy formátumú színésznői. Fehérváron szerencsére két olyan művészegyéniség van, mint az Erzsébetet játszó Závodszky Noémi és Stuart Máriát alakító Balsai Móni – meséli a próba végeztével Szűcs Gábor rendező. – Igyekeztünk minél feszesebbé tenni az előadást. Úgy tűnik, ez sikeres volt, hiszen többen úgy vélték, hogy új fordítás alapján dolgozunk, holott megmaradtunk a Kálnoky László-féle változatnál. Megpróbáljuk a történetben megbúvó politikai csatározásokat, érdekellentéteket minél hangsúlyosabban bemutatni. Ez talán különösen izgalmassá teheti az adaptációt, mert felismerhetővé teszi a ma is meglévő hatalmi játszmákat – mondta a rendező, majd hozzátette: a darab feltehetőleg egyhamar nem fog veszíteni aktualitásából, főként azért, mert Schiller egészen újfajta kíváncsisággal közelít a hatalomhoz, a nagy személyiségek hatalmi játszmáihoz. Érdeklődésének középpontjában az áll: vajon kit milyen szándék, milyen belső ösztönzés, politikai láncreakciók sorozata tart hatalmon, mi az, amitől valaki képessé válik pozíciója megvédésére, s képes arra, hogy akaratát érvényesítse.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.