időjárás 16°C Vencel 2022. szeptember 28.
logo

Magyar csoda helyett lett győzelem

2009.02.15. 23:00

Erősebb ellenféltől, ráadásul amíg számított, bírói nyomás alatt játszva a magyar jégkorong-válogatott 7-3-ra kikapott Lettországtól a Rigában zajló olimpiai selejtezőtorna első napján. Ma Olaszországgal szemben van esély javítani.

Odahaza már tavaszias időjárással incselkedik a télutó, ám a Balti-tenger partján még keményen tartja magát a tél. Rigában a hőmérséklet tegnap délidőben sem haladta meg a mínusz hét fokot, a Daugava folyón vastag jégpáncélt hizlalt a hideg. A lett fővárosban azonban nem divat, vagy talán tilos a korcsolyázás: egyetlen karcolást sem látni a jégen. Persze a sportág hódolói nincsenek feltétlenül rászorulva a természetes jégre, a nem egészen két és fél milliós országban tizenkilenc fedett jégcsarnok várja az érdeklődőket. Ezek közül a 2006-os A csoportos vb-re épített Riga Arena a legimpozánsabb. Az olimpiai selejtezőt is eme, tízezer néző befogadására alkalmas csarnokban rendezik, és itt játssza mérkőzéseit, rendre telt ház előtt, a helyi Dinamo együttese – az orosz ligában.
Lettországban egyértelműen a jégkorong a legnépszerűbb sportág. S csakúgy, mint a litván kosárlabdának, a gyökerei ennek is a szovjet korszak előtti időkre nyúlnak. A hoki iránti rajongást pedig olykor egészen meghökkentően fejezik ki a baltiak. Amikor először 2000-ben, ráadásul a szentpétervári vb-n, legyőzték az oroszokat, Rigában úgy ünnepelték a sikert, hogy Moszkva felé irányított ágyukból adtak le díszlövéseket.
Válogatottunk szövetségi kapitányából, Pat Cortinából nem a kötelező óvatosság beszélt, volt alapja, hogy tiszteljük a letteket. A torna első meccsén viszont az ukránok és az olaszok sem tűntek félelmetesnek (az előbbiek nyertek 3-2-re). A maroknyi magyar tábor már ezalatt kifeszítette a kétszer kétméteres lobogót; reméltük, hogy csak a rokonszenvet kifejezendő „olaszosan”, balról a zöld mezővel.
Az esti Lettország–Magyarország mérkőzésre már helyére került a zászló. Kisebb meglepetést az okozott, hogy a mieink a piros mezhez fekete nadrágban korcsolyáztak ki, nagyobbat pedig az, hogy csupán durván háromezer néző előtt. Állítólag a kiugróan drága jegyek miatt voltak ilyen kevesen, de nem zárhattuk ki azt sem, hogy a lettek lebecsültek minket.
Már a 2. percben emberhátrányba kerültünk, s bár ezt sikerült kivédekezni, utána is percekig nyomoztuk a korongot, elvétve jutottunk el az ellenfél harmadáig. Ám a 8. perc legelején egyszer csak Ladányi elé került a pakk, s ő középlaposan Masalskis hálójába bombázott (0-1). Az első lövésből mindjárt gól, ez ám a kezdés! Néhány percre megzavarodtak a fehér mezesek, de aztán folytatták az egykapuzást. A 13. percben ráadásul egy kicsit szigorú ítélet után emberhátrányba kerültünk, s ezt Sprukts révén tíz másodperc alatt ki is használták a hazaiak. Egy perc sem telt el, s megint minket sújtottak kissé indokolatlanul a bírók. Megúsztuk, ahogy elsősorban Szuper Leventének köszönhetően a teljes első harmadot, igaz, a legvégére még becsúszott egy áthúzódó kétperces büntetés. Az első húsz percben a kapura lövések aránya 19-1 volt a lettek javára, így az 1-1-es állást meseszerűnek könyvelhettük el.
Derűs kacaj járta át az arénát, amikor a műsorközlő bemondta ezeket a számokat, a norvég és svéd játékvezetők viszont nagyon is komolyan vették képzelt kötelességüket, szemérmetlenül támogatták a letteket. A 25. percben Horváthot küldték ki érthetetlenül, s Rekis révén a hazaiak éltek a lehetőséggel (2-1). Egy perc múlva, amikor Darzins is betalált, eldőlni látszott a meccs (3-1). Gondolhatták a bírók, alamizsnaként nekünk is adnak egy fórt, arra viszont senki sem számított, hogy Svasznek korcsolyájáról a hálóba pattan a korong (3-2). Ugyanebben, a 30. percben Széliget kapta telibe egy korong: vértócsa árulkodott az eset komolyságáról. A 31. percben Karsums növelte a hazaiak előnyét (4-2). Ám egy újabb lett kiállításnál, a 38. perc végén ismét jött Svasznek, ezúttal egy méterről emelt a hálóba (4-3)!
Némi tódítással azt is mondhattuk, izgalmas záró húsz perc előtt állunk. Újabb csodaként például Szélig ismét játékra jelenkezett. Paradox módon ez a játékrész volt a leginkább kiegyenlített, mégis elvesztettük három góllal. 5-3 után egy percen át kettős előnyben támadhattunk – mindhiába. A végén a lettek még bevágtak kettőt, de valljuk be, a 7-3-as végeredmény sem túlzó. Cortina is így gondolta: „Nemcsak az ellenfélnek a győzelemhez, az én csapatomnak is gratulálok a helytálláshoz. Ügyesen játszottunk, ötven percen át jól tartottuk magunkat olyan gárda ellen, amelyik nálunk magasabb szinten jégkorongozik. Szeretnénk fejlődni, eljutni erre a szintre, méghozzá minél hamarabb, tizennyolc órán belül. Akkor kezdődik a következő meccsünk.”
Ha sikerül e terv, akkor Olaszország ellen nem kétséges, hogy javítunk. Csak sikerüljön.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.