A város fejlődését elindító történelmi esemény tiszteletére 2009-et emlékévvé nyilvánította a képviselő-testület. Az év során közel száz rendezvénnyel tisztelegnek az elődök munkája előtt – jelentette be Kiss Attila polgármester. A városvezető úgy fogalmazott, a böszörményi ember mindig is foggal-körömmel ragaszkodott a földhöz és városához. E mentalitás jelent meg a színpadon Székelyhidi Ágoston Egy darab föld című, Dánielfy Zsolt és Garay Nagy Tamás által tolmácsolt drámájában. A hajdani böszörményi ízeket a hagyományos hajdúsági disznótoroson elevenítik fel február 14-én, Magyarország egyetlen kétszáz éves, eredeti formában megőrzött házakból álló skanzenjében. A gasztronómiai esemény vendége lesz a Republic együttes is, és bemutatja Tiszta udvar – rendes ház című új albumát. A február 21-én sorra kerülő városi bált viszont a polgármester ígérete szerint nem a dínom-dánom, hanem a puritán ízlés jegyében szervezik, nemcsak a református hagyományok, de a válság okán is. Érdekesnek ígérkezik a helyi sajtó szerepét feszegető országos konferencia március 14-én, majd azt követően az emlékév tiszteletére Hajdúböszörményben rendezendő megyei gyermektáncfórum is. Szent Iván-éj közeledtével június 19–21-én a Hajdúsági Múzeum kínál különleges csemegéket, augusztus közepén négyszáz perces folklórműsor kerül színre, novemberben pedig négyszáz év divatjának bemutatásával tisztelegnek az évforduló előtt.
Hajdúböszörményben már 1693-ban a város napjává nyilvánították szeptember 13-át, vagyis azt a napot, amikor 1609-ben Báthory Gábor a korponai alapítólevélbe iktatta a hajdúk letelepítését a saját birtokaihoz tartozó Rácböszörménybe. Az egykori marhahajcsárok irigyelt privilégiumhoz jutottak, hiszen kollektív nemességet kaptak, ezzel mentesültek az adófizetés alól. Hajdúböszörmény lakói a XVII. század végére több mint 36 ezer hektáros birtokrendszert hoztak létre a város körül, 1699-ben pedig ez a város lett az 1876-ig fennálló hajdú kerület székhelye.
Az ősi szerzeménnyel az utódok is jól gazdálkodtak, hiszen Hajdúböszörmény ma az ország ötödik legnagyobb közigazgatási területű városa, amelynek sugaras településszerkezete nemcsak jelentős esztétikai érték hordozója, de Magyarországon párját ritkító építészettörténeti kuriózum is.
Az idei rendezvények a polgármester ígérete szerint a szokásosnál is gazdagabb programot kínálnak majd. Többek között elkészítik a város címerét virágszirmokból, megrendezik a Vármegyék és szabad kerületek című tudományos konferenciát, a nemes táncos hagyományokat pedig negyven férfi és negyven gyermek hajdútánca idézi majd fel szeptember 13-án.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter szagmintát vesz
