Alapvető feltétele a sikeres balatoni idegenforgalomnak a tó kifogástalan környezeti állapota, a víz minősége, a szakszerű szennyvíz- és hulladékkezelés, nem kevésbé a szállodaépítési program felgyorsítása – kezdte mondandóját Suchman Tamás, a BFT elnöke, majd Szabó Imre, a környezetvédelmi tárca első embere „nyújtott át egy ígéretcsokrot” a jelenlévőknek. E szerint megvalósul a kis-balatoni vízvédelmi rendszer második üteme, elindul a Sió-csatorna rekonstrukciója, erősödik a Balatoni Nemzeti Park ökoturisztikai szerepe, a lellei homokos part fennmaradására és a Balatoni Halászati Zrt. turisztikai szempontú átalakítására.
Hogy mindezekre rendelkezésre áll-e kormányzati, BFT-s vagy önkormányzati forrás, arról nem beszélt Szabó Imre, a gazdasági tárca területfejlesztési államtitkárságának képviselője pedig határozottan kijelentette: a szennyvízberuházásokra a korábban tervezett 500 helyett csak 110 millió forint áll rendelkezésre. Ez utóbbira indulatos visszautasítással reagált Suchman Tamás, mondván, a régió csatornázottsága pénzügyi fedezetének előteremtése a kormány, nem pedig a tó fejlesztési tanácsának a feladata.
Negyvenhat észak- és huszonhárom dél-balatoni kistelepülésen fékezi a beruházásokat a szennyvíz-csatornázottság hiánya, ezért, mint elhangzott, sürgősen felül kell vizsgálni – ha indokolt a Balaton-törvény újabb módosításával – az építési tilalmat, és keresni kell a megoldást arra, hogy nagyberuházások helyett megvalósítható, olcsó, egyedi megoldásokat találjanak a szennyvíz kezelésére. Bóka István, Balatonfüred polgármestere indítványozta: törvénymódosítással kellene moratóriumot biztosítani az érintett településeknek 2012-ig, hiszen a kormány is addig kapott uniós haladékot a hiányzó szennyvízberuházások megvalósítására. Majd felhívta a figyelmet, hogy nem megoldott az üdülőrégióban a belterületi csapadékvíz elvezetése. Rámutatott: ez már három évtizedes gondja a százhatvannégy településből álló üdülőrégiónak.
Suchman Tamás optimista a fejlesztési tervekben rögzített beruházások megvalósulását illetően. Lapunknak elmondta: szállodaépítés kezdődik tavasszal többek közt Siófokon, Zamárdiban, Karádon és Marcaliban. – Mivel a BFT szerepe a beruházási programokról való „stratégiai gondoskodás”, két hét múlva találkozom a beruházókkal, hogy megtudjam: van-e szerződésük, kaptak-e, kapnak-e banki hitelt és fenntartják-e a vállalt fejlesztéseiket – jelentette ki. A BFT elnöke a fejlesztések minisztériumokkal történő összehangoltságáról, és a fejlesztési tanács különböző tárcákkal való együttműködéséről úgy fogalmazott: „lassulnak a folyamatok.”
Az SCD Group és a Quinlan Private huszonöt projektből álló, együttesen 104 milliárd forintos Balaton-fejlesztési programját is késlelteti a gazdasági és pénzügyi válság. – A múlt év januárjában bejelentett első négy beruházás közül októberig mindössze a siófoki Aranyparton tervezett kempingfejlesztés első üteme kapott jogerős építési engedélyt. Bízunk benne, hogy már rövid távon lesz megvalósítható fejlesztésünk a Balatonon, de amennyiben a bankok részéről nem változik az ingatlanfejlesztőket sújtó általános finanszírozási stop, és a piaci körülmények sem teszik lehetővé, úgy lehetséges, hogy akár egy újabb évet is várni kell az első kapavágásig. – válaszolta lapunk érdeklődésére Elkán Péter, az SCD Group kommunikációs igazgatója.
– Ez egy ördögi kör. Amíg nincs megfelelő banki hitelkonstrukció és hitelmennyiség, addig nem valósulnak meg vagy jelentősen csúsznak a fejlesztések. Az építőipar nem kap munkát, nem lesznek munkahelyek, csökken az állami adóbevétel, és a költségvetés terhére nőnek a munkanélküliségből és a szociális ellátásból adódó kifizetések – figyelmeztetett Bóka István. Füred polgármestere, a Balatoni Önkormányzatok Szövetségének alelnöke szerint sürgős intézkedésekre van szükség a bankszektorban, mert ahhoz, hogy felpörögjön a gazdaság, sok és jó kondíciójú hitelre van szükség.
origo.hu
Baleset miatt lángokban az M1-es autópálya, több kilométeres a dugó
