„Ne tegye tönkre életünket a gyűlölet”

Katolikus szertartással, cigány szokás szerint zeneszó kíséretében vettek végső búcsút kedden a múlt heti tatárszentgyörgyi brutális gyilkosság két áldozatától a helyi temetőben; a 27 éves apa és ötéves kisfia búcsúztatásán több ezren, köztük parlamenti politikusok vettek részt.

Joó István
2009. 03. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jó napot, Havas úr! – köszön oda egy cigány férfi Havas Gábor kutatónak, az oktatási „deszegregáció” élharcosának azon a buszon, amelyet ismeretlen civilek béreltek a temetésen való részvételre. A zsúfolt járművön legfeljebb négy cigány utas van, a többiek általában többséghez tartozó értelmiségiek.
Tatárszentgyörgy főutcáján parkol le buszunk, a 100 Tagú Cigányzenekar járműve mellett. Miközben a kiszálló zenészek máris hangolnak, háza előtt az 1923-ban született Bednárik Józsefné mesél arról, hogy ismerte Csorba Robikát, s hogy más, nagyobb cigány gyerekek a minap készségesen elsöpörték előttük a havat.
– Csorba Róbert nagyon rendes, dolgos ember volt, tudnék tíz másikat mondani ellenpéldának – tanúskodik egy kocsmárosnő a kisfiú édesapja mellett.
A temetődomb felé vezető utcán felbukkan Tamás Gáspár Miklós filozófus, Iványi Gábor metodista lelkész és Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista. A temető bejáratánál és a ravatalozónál nagyrészt cigány gyászoló tömeg. A következő politikusok érkeznek kegyeletüket leróni: Szűcs Erika szociális miniszter, a MSZP-s roma Teleki László, a fideszes Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság elnöke és Farkas Flórián, továbbá Lukács Tamás (KDNP), Herényi Károly (MDF), Fodor Gábor és Gusztos Péter (SZDSZ).
– Ki tette, ki tehette?! – kiált fel a ravatalnál a kisgyermek nagymamája magyarul, hiszen a tatárszentgyörgyi kisebbség közössége nem oláh, nem beás, hanem magyar anyanyelvű „zenész cigány”. Háromnegyed egykor rázendítenek a 100 Tagú Cigányzenekar szintén romungró muzsikusai. A keserves hallatára sokan zokogni kezdenek.
A szertartás katolikus. Balogh László plébános a Szentírást idézve nyugtázza, hogy ilyen sokan vannak jelen: „aki szeret, együtt sír a szomorkodókkal”.
– Testvéreinket is hazavárod mennyei otthonodba – imádkozik a pap, tanúságot téve a magyar– cigány együvé tartozásról. Majd arra kéri Istent a rokonságért, a hallgatóságért: – Add, hogy ne tegye tönkre életüket a gyűlölet, a bosszúvágy.
Iványi Gábor volt SZDSZ-es képviselő következőket mondta:
– Keressük cigány testvéreink bűnbocsánatát, akiket ötszáz éve nem fogadunk be… Nem tanultunk Magyarország bűneiből, most bűnbánatot tartunk – imádkozza mintegy a többség nevében. – Bocsánat a gyűlöletbeszéd miatt, amit nem tudunk abbahagyni… Bocsánat azokért az iskolákért, ahová nem léphet be cigány gyermek… Bocsánat, hogy fenyegetünk, ijesztegetünk, nem álljuk útját azoknak a gonosz alakulatoknak, amik itt is végigmasíroztak…
Mire a koporsószállító autó odagördül, a sír körül mintegy kétezren tolonganak, többnyire cigány emberek, de szép számmal nem romák is. Balog Zoltán lapunknak azt mondta: – Az emberi méltóság mércéjével ugyanarra az oldalra tartozik a lelőtt ötéves Robika, mint a meglincselt olaszliszkai magyar tanár vagy a Veszprémben szíven szúrt román sportoló.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.