Nem számít rendbontásra a rendőrség

Alkotmánybíróságon a „lex tojás”. Beadványt nyújtott be tegnap az Alkotmánybíróságra a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, amelyben a február 1-jén hatályba lépett közrendvédelmi törvénycsomag utólagos normakontrollját kérik. A jogvédők szerint a „lex tojás” néven elhíresült jogszabály több pontja alkotmányellenes, szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot és a gyülekezési jogot. Úgy vélik, az alaptörvénnyel ellentétes a jogszabály azon része, amely erőszakos magatartásnak minősíti a testi sérülés okozására alkalmatlan támadást, például ha tojással vagy tortával dobnak meg egy közszereplőt. (P. T.)

Szilvásy György titokminiszter után a rendőrség vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy nincsen információjuk arról, hogy radikális szervezetek a március 15-i ünnepségek megzavarására készülnének. Samu István, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) rendészeti főigazgatója elmondta, felkészültek az országszerte tartandó 572 rendezvény biztosítására, amelyek közül – az előző évekkel ellentétben – jóval kevesebb a kiemelt kockázatú, de hogy pontosan hány, azt újságírói kérdésre sem árulta el. Ugyanakkor hozzátette: bár konkrét információjuk nincs a rendezvények esetleges megzavarásáról, azonban „vannak olyanok, akik keresik ennek a lehetőségét”. Éppen ezért a fővárosba vidéki rendőri egységeket vezényeltek, továbbá a Készenléti Rendőrség is felkészült az ünnepre – mutatott rá Samu István.
A rendészeti főigazgató emlékeztetett: szigorúbb büntetésekre számíthatnak azok, akik valamilyen szabálysértést, bűncselekményt követnek el a rendezvényeken. (Ennek alapja, hogy február elsején lépett életbe az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kidolgozott közrendvédelmi csomag, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a tojás- vagy galacsindobálókat, sőt már az ilyen cselekmények előkészületét is büntetni rendeli – lásd keretes írásunkat.) Samu István közlése szerint fokozott ellenőrzéseket vezettek be Budapest egész területén.
A fővárosban összesen 125 rendezvényt jelentettek be, amelyből négy vonulást megtiltott a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) – közölte Bozsó Zoltán rendészeti főkapitány-helyettes. Kiemelte: amennyiben mégis megtartják valamelyik betiltott rendezvényt, a rendőrség feloszlatja azt, a szervezők ellen pedig eljárást indítanak. Mint arról tegnap beszámoltunk, tömegoszlató eszközként lovasrendőr-botokat vásárolt a közelmúltban az ORFK, amelyeket a kardlap helyett vagy mellett alkalmaznának csapaterős fellépéskor.
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint továbbra is vannak olyan csoportok, amelyek a korábbi tapasztalatok alapján „hajlamosak” a rendbontásra, velük szemben a rendőrség minden törvényes eszközzel, „nagyon határozottan” fel fog lépni. A kormány közeli Népszava szélsőjobbos körökből származó információi szerint Toroczkai László és Budaházy György egész nap járni fogják a várost, mert „bármikor kitörhet a cirkusz”. A két férfi állítólag arra kérte fel követőit, hogy eltakarva arcukat, tojásokkal felfegyverkezve érkezzenek a tömegrendezvények helyszíneire.
A napokban az interneten is elterjedt a híresztelés, hogy egy tömeges rendbontás esetén a hatalom blokkolhatja a mobiltelefonok kommunikációját, illetve a kereskedelmi televízióadók műsorszórását, hogy csak a köztelevízió legyen nézhető. Ezzel kapcsolatban a Pannon GSM sajtó- és információs igazgatója, Majorosi Emese közölte: „az elektronikus hírközlési törvény értelmében a hírközlésért felelős mindenkori miniszter csupán minősített időszakban korlátozhatja a hírközlési tevékenységet”.
Cservák Csaba alkotmányjogásztól azt kérdeztük, hogy milyen feltételek teljesülésekor vezethetnek be Magyarországon rendkívüli állapotot. – A köztársasági elnök jogosult dönteni a hadi-, rendkívüli és szükségállapot bevezetéséről – nyilatkozta lapunknak az alkotmányjogász, hozzátéve, a három fogalom pontos tartalma nem kristáytiszta az alkotmányban. A Független Jogász Fórum elnöke közölte, szükségállapot bevezetésekor a köztársasági elnöknek van speciális rendeletalkotási hatásköre, rendkívüli állapot kihirdetése után pedig a honvédelmi tanács dönt. A honvédelmi tanács elnöke az államfő, tagjai az Országgyűlés elnöke, a parlamenti pártok frakcióvezetői, a miniszterelnök és a miniszterek, illetve tanácskozási joggal a vezérkari főnök. A honvédelmi tanács által hozott döntéseket az Országgyűlés első rendes ülésén felülvizsgálja, és dönt azok megalapozottságáról. Az államfő egyébként csak az Országgyűlés akadályoztatása esetén jogosult eljárni, ha tehát a törvényhozást nem tudják azonnal összehívni (ez 384 képviselő esetében gyakorlatilag lehetetlen). A parlament akadályoztatását a miniszterelnök, a házelnök és az Alkotmánybíróság elnöke állapítja meg, és ha ez megtörtént, akkor kap szerepet a köztársasági elnök.

Gyurcsányt elzárják a külvilágtól. Nem vesz részt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Nemzeti Múzeumnál megrendezendő ünnepségen – derült ki a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatójából. Az MSZP-s politikus a tervek szerint fél tízkor a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásán vesz részt a Kossuth téren (a területet várhatóan hermetikusan lezárják), majd megkoszorúzza a Kossuth-szobrot. Egy órakor a Parlamentben átadja a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, végük este nyolckor a Művészetek Palotájában az ünnepi díszelőadást hallgatja meg. (MN)