Egyre nagyobb számban jelennek meg a gyógyszertárak tulajdonosai között az orvosok – hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a patikaliberalizációs törvény hatásait összegezve. – Ennek hosszú távon nem kis veszélye van, mert torzítja az orvosi érdekeltséget, háttérbe szoríthatja az orvosszakmai szempontokat a gyógyszerrendelési döntések során – áll a jegyzékben, amelyet a szervezet az Országgyűlés egészségügyi bizottságának felkérésére készített. A Molnár Lajos (SZDSZ) minisztersége alatt megalkotott patikaliberalizációs törvény egyik hatása mindez, amely a GVH szerint több szempontból is aggodalomra adhat okot.
A nemrégiben elkészült tanulmányban kifejtik: az orvosok tulajdonosi vagy egyéb anyagi érdekeltségi jellegű szerepvállalása, ösztönzöttségének torzulása nem csupán a gyógyszertárak, de más, az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó piacok – orvostechnikai eszközök, laboratóriumi és más diagnosztikai szolgáltatások – esetén is kimutatható veszélyekkel jár. Felhívják a figyelmet: azokban az államokban, ahol nincsenek szigorú összeférhetetlenségi szabályok, sérül az orvosi integritás, vagyis torzítja a döntéseket az ilyen jellegű érdekeltség. Példaként megemlítik: Japánban, ahol az orvosok egyben gyógyszertár-tulajdonosok is, jellemzően több gyógyszert írnak fel, mint a szigorúbb összeférhetetlenséget alkalmazó államok esetén.
– Az anyagi érdekeltségi szerepvállalás, illetve az ösztönzöttség létrejön azokban a konstrukciókban is, amikor az orvos nem tulajdonos az egészségügyi szolgáltató intézményben, hanem bérlő vagy alkalmazott – nyilatkozta lapunknak a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Horváth Tamás hozzátette: veszélyes helyzetet teremt, ha azonos érdek irányítása alá kerül a gyógyszer rendelése és kiszolgáltatása. Mint mondta, ez a kockázat fennáll akkor is, amikor az önkormányzat utasítja orvosait, hogy a betegeket, illetve vényeiket irányítsák az önkormányzat által működtetett kórház gyógyszertárába. Rámutatott: az úgynevezett egészségházak esetében – amelyek létrehozását úgy vállalja a befektető, hogy saját patikát működtethet az intézményben – a tulajdonos érdeke szerint történhet a terápiában használt gyógyszer kiválasztása, rendelése és kiadása. Álláspontja szerint ugyanez az érdek generálhat indokolatlan gyógyszerfogyasztást is, és ez a gyógyszerkiadások növekedését okozza az egészségbiztosítónál és a betegnél is. – Ha nincs olyan hatékony állami kontroll, szakmai önszabályozás és etikai-fegyelmi rendszer, amely a társadalmi érdeknek alárendeli a profitérdeket, akkor a előáll a GVH által felvetett veszély – szögezte le.
Felkerestük az egészségügyi tárcát is az ügyben, ám elzárkóztak a nyilatkozattól.
Másfél millió forintot zsarolt ki egy édesanyától egy 16 éves fiú