Saját patikában jobban fogy a gyógyszer

A liberális döntések egyik újabb negatív következményére hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal. A szervezet megállapította: a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása óta egyre több orvos működtet saját patikát, amely többek között azzal a veszéllyel jár, hogy az üzleti érdekeltség miatt jellemzően több gyógyszert írnak fel a doktorok.

Mizsei Bernadett
2009. 03. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre nagyobb számban jelennek meg a gyógyszertárak tulajdonosai között az orvosok – hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a patikaliberalizációs törvény hatásait összegezve. – Ennek hosszú távon nem kis veszélye van, mert torzítja az orvosi érdekeltséget, háttérbe szoríthatja az orvosszakmai szempontokat a gyógyszerrendelési döntések során – áll a jegyzékben, amelyet a szervezet az Országgyűlés egészségügyi bizottságának felkérésére készített. A Molnár Lajos (SZDSZ) minisztersége alatt megalkotott patikaliberalizációs törvény egyik hatása mindez, amely a GVH szerint több szempontból is aggodalomra adhat okot.
A nemrégiben elkészült tanulmányban kifejtik: az orvosok tulajdonosi vagy egyéb anyagi érdekeltségi jellegű szerepvállalása, ösztönzöttségének torzulása nem csupán a gyógyszertárak, de más, az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó piacok – orvostechnikai eszközök, laboratóriumi és más diagnosztikai szolgáltatások – esetén is kimutatható veszélyekkel jár. Felhívják a figyelmet: azokban az államokban, ahol nincsenek szigorú összeférhetetlenségi szabályok, sérül az orvosi integritás, vagyis torzítja a döntéseket az ilyen jellegű érdekeltség. Példaként megemlítik: Japánban, ahol az orvosok egyben gyógyszertár-tulajdonosok is, jellemzően több gyógyszert írnak fel, mint a szigorúbb összeférhetetlenséget alkalmazó államok esetén.
– Az anyagi érdekeltségi szerepvállalás, illetve az ösztönzöttség létrejön azokban a konstrukciókban is, amikor az orvos nem tulajdonos az egészségügyi szolgáltató intézményben, hanem bérlő vagy alkalmazott – nyilatkozta lapunknak a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Horváth Tamás hozzátette: veszélyes helyzetet teremt, ha azonos érdek irányítása alá kerül a gyógyszer rendelése és kiszolgáltatása. Mint mondta, ez a kockázat fennáll akkor is, amikor az önkormányzat utasítja orvosait, hogy a betegeket, illetve vényeiket irányítsák az önkormányzat által működtetett kórház gyógyszertárába. Rámutatott: az úgynevezett egészségházak esetében – amelyek létrehozását úgy vállalja a befektető, hogy saját patikát működtethet az intézményben – a tulajdonos érdeke szerint történhet a terápiában használt gyógyszer kiválasztása, rendelése és kiadása. Álláspontja szerint ugyanez az érdek generálhat indokolatlan gyógyszerfogyasztást is, és ez a gyógyszerkiadások növekedését okozza az egészségbiztosítónál és a betegnél is. – Ha nincs olyan hatékony állami kontroll, szakmai önszabályozás és etikai-fegyelmi rendszer, amely a társadalmi érdeknek alárendeli a profitérdeket, akkor a előáll a GVH által felvetett veszély – szögezte le.
Felkerestük az egészségügyi tárcát is az ügyben, ám elzárkóztak a nyilatkozattól.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.