Szakszervezetet alapítanak a falugondnokok

A Fejér megyei Vértesacsán gyűltek össze pénteken az aprófalvak „mindeneseinek” küldöttei, hogy – mint rendezvényük meghívójában áll – szakszervezetet alakítsanak, és azzal nyújtsanak védelmet, biztosítsanak hatékony érdekérvényesítést az ország több mint ezer, halmozottan hátrányos helyzetű kis településén dolgozó falu- és tanyagondnok számára. Márciusban tagtoborzásba kezdenek, és legkevesebb hétszáz taggal szeretnék bejegyeztetni magukat reprezentatív szakszervezetként.

Agonizáló magyar aprófalvak
– fogyó népességű, elöregedő, rossz munkaerő-piaci, hátrányos helyzetű falu: 911;
– fogyó népességű, alapfokon ellátatlan: 432;
– fogyó népességű, vegyes funkciójú, ellátatlan: 105;
– igen kedvezőtlen munkaerő-piaci adottságú: 191;
– rohamosan fogyó népességű, rossz munkaerő-piaci adottságú aprófalu: 183.
Forrás: Beluszky Pál–Sikos T. Tamás: Változó falvak – Magyarország az ezredfordulón

A szociális ágazatban egyetlen szakmának sincs önálló szakszervezete, csupán egy úgynevezett gyűjtőszakszervezetnek lehetnek tagjai a falugondnokok. Ez így nem mehet tovább – hangsúlyozta Csörsz Klára, a Magyar Tanya- és Falugondnok Szövetség ügyvezető társelnöke. – El lehet menni máshova dolgozni – mondják a falugondnoknak, ha szót emel jogaiért. Hasonló választ kapnak akkor is, ha nehezményezik, hogy a rászoruló idős emberek ebédjének kihordása, gyógyszerbeszerzése, orvoshoz szállítása, vagy a kisdiákok iskolába fuvarozása mellett gyakran fűnyírásra, önkormányzati épületek takarítására, karbantartására, közhasznú munkások irányítására is kötelezik őket. Mindezt napi és hét végi túlmunkával, hatvan-nyolcvanezer forintos havi fizetésért teszik – sorolta a kisfalvak szociális szolgáinak sérelmeit Csörsz Klára.
Majd arra emlékeztetett, hogy a falu- és tanyagondnoki szolgáltatást 1993 óta szabályozza törvény, az aprófalvas Dél-Dunántúlon, Baranyában és Somogyban, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmárban már 1990-ben volt falugondnok szolgálat. Munkáltatójuk ma legtöbbször az önkormányzat vagy annak megbízása alapján civil szervezet. A jogszabály alapján a hatszáz lelkesnél kisebb falvakban, települések külterületein, illetve tanyákon tevékenykednek a falugondnokok, a legapróbb lakott helységekben egyszemélyes szociális gondozóintézményként. Az e munkakörben foglalkoztatott több mint ezer ember túlnyomó hányada az önkormányzatoknál közalkalmazotti jogviszonyban áll, többségük egykeresős családban él, és két-három gyereket nevel. Szakmai és munkavállalói érdekérvényesítésük – bár tíz közhasznú egyesület segíti őket – ebben e helyzetben nem lehet hatékony – avatott be a halmozottan hátrányos települések faluszolgáinak munkájába, és érvelt a szakszervezet-alakítás mellett Csörsz Klára.
– Az önálló szakszervezett célja: a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás területén dolgozók társadalmi elismerésének, és a falugondnoki munka szakmai presztízsének emelése, a falugondnok anyagi és erkölcsi érdekeinek hatékony érvényesítése, munkakörülményeik javítása, és szakmai fejlődésük segítése – mondta a harcos kiállásáról ismert szociálpolitikus. A Falu- és Tanyagondnoki Szakszervezetet elnökévé a Nógrád megyei Szepes Péternét választották, ügyvezetőjévé a Somogy megyei Kasznár Juditot. A szervezet elnöksége márciusban tagtoborzó országjárásra indul, s legkevesebb hétszáz taggal szeretne reprezentatív szakszervezetté válni.