Szakszervezetet alapítanak a falugondnokok

A Fejér megyei Vértesacsán gyűltek össze pénteken az aprófalvak „mindeneseinek” küldöttei, hogy – mint rendezvényük meghívójában áll – szakszervezetet alakítsanak, és azzal nyújtsanak védelmet, biztosítsanak hatékony érdekérvényesítést az ország több mint ezer, halmozottan hátrányos helyzetű kis településén dolgozó falu- és tanyagondnok számára. Márciusban tagtoborzásba kezdenek, és legkevesebb hétszáz taggal szeretnék bejegyeztetni magukat reprezentatív szakszervezetként.

2009. 03. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Agonizáló magyar aprófalvak
– fogyó népességű, elöregedő, rossz munkaerő-piaci, hátrányos helyzetű falu: 911;
– fogyó népességű, alapfokon ellátatlan: 432;
– fogyó népességű, vegyes funkciójú, ellátatlan: 105;
– igen kedvezőtlen munkaerő-piaci adottságú: 191;
– rohamosan fogyó népességű, rossz munkaerő-piaci adottságú aprófalu: 183.
Forrás: Beluszky Pál–Sikos T. Tamás: Változó falvak – Magyarország az ezredfordulón


A szociális ágazatban egyetlen szakmának sincs önálló szakszervezete, csupán egy úgynevezett gyűjtőszakszervezetnek lehetnek tagjai a falugondnokok. Ez így nem mehet tovább – hangsúlyozta Csörsz Klára, a Magyar Tanya- és Falugondnok Szövetség ügyvezető társelnöke. – El lehet menni máshova dolgozni – mondják a falugondnoknak, ha szót emel jogaiért. Hasonló választ kapnak akkor is, ha nehezményezik, hogy a rászoruló idős emberek ebédjének kihordása, gyógyszerbeszerzése, orvoshoz szállítása, vagy a kisdiákok iskolába fuvarozása mellett gyakran fűnyírásra, önkormányzati épületek takarítására, karbantartására, közhasznú munkások irányítására is kötelezik őket. Mindezt napi és hét végi túlmunkával, hatvan-nyolcvanezer forintos havi fizetésért teszik – sorolta a kisfalvak szociális szolgáinak sérelmeit Csörsz Klára.
Majd arra emlékeztetett, hogy a falu- és tanyagondnoki szolgáltatást 1993 óta szabályozza törvény, az aprófalvas Dél-Dunántúlon, Baranyában és Somogyban, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmárban már 1990-ben volt falugondnok szolgálat. Munkáltatójuk ma legtöbbször az önkormányzat vagy annak megbízása alapján civil szervezet. A jogszabály alapján a hatszáz lelkesnél kisebb falvakban, települések külterületein, illetve tanyákon tevékenykednek a falugondnokok, a legapróbb lakott helységekben egyszemélyes szociális gondozóintézményként. Az e munkakörben foglalkoztatott több mint ezer ember túlnyomó hányada az önkormányzatoknál közalkalmazotti jogviszonyban áll, többségük egykeresős családban él, és két-három gyereket nevel. Szakmai és munkavállalói érdekérvényesítésük – bár tíz közhasznú egyesület segíti őket – ebben e helyzetben nem lehet hatékony – avatott be a halmozottan hátrányos települések faluszolgáinak munkájába, és érvelt a szakszervezet-alakítás mellett Csörsz Klára.
– Az önálló szakszervezett célja: a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás területén dolgozók társadalmi elismerésének, és a falugondnoki munka szakmai presztízsének emelése, a falugondnok anyagi és erkölcsi érdekeinek hatékony érvényesítése, munkakörülményeik javítása, és szakmai fejlődésük segítése – mondta a harcos kiállásáról ismert szociálpolitikus. A Falu- és Tanyagondnoki Szakszervezetet elnökévé a Nógrád megyei Szepes Péternét választották, ügyvezetőjévé a Somogy megyei Kasznár Juditot. A szervezet elnöksége márciusban tagtoborzó országjárásra indul, s legkevesebb hétszáz taggal szeretne reprezentatív szakszervezetté válni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.