Sólyom László a hivatalában fogadta tegnap Bajnai Gordon miniszterelnököt. A hosszúra nyúlt megbeszélés után az államfő újságíróknak úgy nyilatkozott: továbbra is az előre hozott választásokat tartja a válságból kivezető legszerencsésebb megoldásnak, hiszen így egy széles társadalmi támogatottságot élvező, hiteles kormány kezdhetné meg a munkáját, amely átfogó, hosszú távú válságkezelést tudna végrehajtani. Azonban a parlamenti többség más utat választott, és Sólyom László ezt tudomásul vette, mivel az általuk alkalmazott eljárás alkotmányosan nem kifogásolható. A köztársasági elnök kiemelte: alkotmányos kötelezettségének megfelelően együttműködik az új kormánnyal. A civilek petíciójára utalva rámutatott: jelenleg nincs arra alkotmányos lehetősége, hogy feloszlassa az Országgyűlést, azért pedig nem fog bemenni a parlamentbe, hogy elismételje korábbi szavait, mivel ez nevetséges lenne.
Az új miniszterelnökkel való találkozójáról az államfő elmondta: Bajnai Gordon szavaiból úgy vette ki, hogy inkább szakmai, mint politikai jellegű lesz az új kabinet, noha a személyi összetétele alapján kettősség jellemzi majd.
*
A kormányfő megnyugtatta Sólyom Lászlót, hogy számolnak a válságkezelés következményeivel, a növekvő társadalmi feszültségekkel. A köztársasági elnök úgy érzi, Bajnaiék kínosan próbálnak majd ügyelni arra, hogy a gazdasági szükséghelyzet ellenére az alkotmányos kereteket ne feszegessék, szemben például a Bokros-csomaggal. Sólyom László kiemelte: a kialakult súlyos helyzetért csak nagyon kis részben okolható a világgazdasági válság, azért elsősorban az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikája a felelős.
Az államfő nyomatékosan kérte Bajnait, jól gondolja végig a családtámogatási rendszer tervezett megkurtítását, mivel a jelenlegi aggasztó demográfiai helyzetben ez az utolsó terület, amelyhez hozzá szabad nyúlni. Sólyom megkérdezte az új miniszterelnöktől, hogy a kormányváltással egy időben nem lett volna-e szerencsés visszaállítani a közigazgatási államtitkári posztot, illetve szétválasztani a rendészeti és az igazságügyi tárcát. A miniszterelnök ezeket az idő rövidségére hivatkozva elhárította, de azt ígérte, a közigazgatásban (mint ahogy kormányában is) a szakmaiságra épít majd. Sólyom László a titkosszolgálatok helyzetét is szóba hozta, amire állítása szerint Bajnai Gordon úgy reagált: tisztában van a szolgálatok körüli problémákkal.
A köztársasági elnök azt kérte Bajnaitól, álljon ki a független intézmények mellett, mivel megengedhetetlen, hogy azokat politikai elfogultsággal vádolják meg (mint ahogy a közelmúltban Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő fideszes elfogultsággal rágalmazta meg a bíróságokat és az ügyészségeket – a szerk.). Ahhoz is segítséget kért, hogy a Bajnai mögött álló parlamenti többség támogatásával válaszszanak új elnököt a Legfelsőbb Bíróság élére.
A megbeszélésen Sólyom László „fájóan hiányolta” az aktív külpolitikát és a világos szomszédságpolitikát. Emellett azt kérte, az új kormány tisztázza, hogy az euroatlanti és orosz kapcsolatok közül melyiket tekinti érték-, illetve érdekalapúnak, továbbá támogassák a magyar olajtársaságot (a Molt).
Sólyom kitért a cigánykérdésre is, és tűrhetetlennek nevezte, hogy az utóbbi időszakban a cigányok ellen elkövetett támadások elkövetőit a rendőrség máig nem fogta el. Az államfő a társadalomban meglévő diszkrimináció mellett elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy ne lehessen nyíltan, tabuk nélkül beszélni az etnikai problémákról. Mint fogalmazott: nem a szavak bebörtönzése, hanem az őszinte beszéd vezet a megoldáshoz.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése