Laborc a rendőrséget kritizálja?

Újabb különös lépéssel lepte meg tegnap a közvéleményt a polgári elhárítás. Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója a nemzetközi és az eddigi hazai gyakorlattal szöges ellentétben személyesen nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának a hazai szervezett bűnözésről.

Vannak-e terroristáink? Miközben nemrég óriási szenzációként tálalták a sajtóban, hogy kormánypárti politikusok elleni terrorcselekmény előkészítésének gyanújával tartóztattak le egy hentest és néhány társát vidéken, az NBH értékelése szerint a nemzeti radikális csoportok nem erősödtek meg számottevően 2008-ban hazánkban. Az NBH elemzése szerint tavaly ugyan nagyon sok politikus és közszereplő kapott fehér port tartalmazó küldeményt, ezek jelentőségét azonban nem kell túlbecsülni. A szervezet az évkönyvben hosszan foglalkozik a Magyar Gárdával, és ennek kapcsán megjegyzi: újra felbukkant több szervezet elgondolásai között a romák elleni fellépés szándéka, de el kell kerülni, hogy „erőszakspirál alakuljon ki” emiatt. Ennek ellenére Gusztos Péter (SZDSZ) a hét végén létező jelenségnek nevezte Magyarországon a politikai terrorizmust.

Laborc Sándor ráadásul olyan kijelentéseket tett, melyek a rendvédelmi szervek, köztük leginkább a rendőrség éles kritikájaként is felfoghatók, hiszen arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon az elmúlt évben tovább nőtt egyes bűnszervezetek befolyása, ereje, és várhatóan nő majd a rivális csoportok közötti feszültség is. Az pedig, hogy nem sikerült megakadályozni e csoportok tevékenységét, azt eredményezi, hogy gyakrabban lesznek erőszakos cselekmények a hazánkban dúló konkurenciaharc miatt. A rivalizálás a főigazgató értékelése szerint azt is jelentheti majd, hogy a bűnszervezetek fokozzák a jogellenes törekvéseiket támogató, leplezett kapcsolatépítést az államigazgatási szféra és más területek felé.
Az NBH elemzése szerint a szervezett bűnözés területén is egyre inkább tapasztalható a közös érdekeket szolgáló, határokon átnyúló együttműködés és a környező országokból származó csoportok magyarországi jelenlétének növekedése. Számottevő kockázatot jelent, hogy a szervezett bűnözés ma már képes megfizetni az igen kvalifikált, jogi, pénzügyi, igazságszolgáltatási tapasztalatokkal rendelkező szakértőket is – értékeli a helyzetet a polgári elhárítás. A szervezet évkönyvében úgy fogalmaznak: a bűnszervezetek változatos eszközökkel igyekeznek olyan személyeket is magukhoz kötni, akik a híd szerepét tölthetik be a legális szféra és a bűnszervezet irányítói között.
Laborc Sándor tegnap közölte azt is, hogy miközben korábban a magyar és orosz ajkú szervezett bűnözés volt a meghatározó Magyarországon, a hazai szegmens mellett ma már legalább tíz ország állampolgárainak markáns jelenlétéről van szó. A szervezett bűnözői körök jövedelme jelentős részben továbbra is csempészetből származik, és az európai uniós schengeni övezethez történt csatlakozással Magyarország jelentősége a bűnszervezetek szempontjából is átértékelődött, mert a magyar határ átlépésével gyakorlatilag szabadon mozoghatnak a schengeni térség teljes területén – értékelt az NBH főigazgatója. Laborc Sándor burkoltan utalt az önkormányzatok nemzetbiztonsági „védelmére” tett intézkedésekre is, amelyet az ellenzék erős kritikával illetett. Mint mondta, a hivatal elemzése szerint a bűnszervezetek az illegális úton szerzett jövedelmeik tisztára mosása érdekében szívesen vállalnak részt államilag támogatott beruházások kivitelezésében, fejlesztési projektekben, pályázatokon. Ezért elejét kell venni annak, hogy az egyre növekvő nagyságrendű uniós pénzek közelébe kerüljenek, és befolyásolják a pénzek elosztásáról szóló döntéseket – hangoztatta a főigazgató.
– Nem érzem úgy, hogy a rendőrség munkájával szembeni kritika lenne Laborc Sándor nyilatkozata – közölte lapunkkal Timár Zoltán, az ORFK szóvivője. Hozzátette: a rendőrségnek napi kapcsolata van az NBH-val a szervezett bűnözés felderítésében, és jó az együttműködés a két szervezet között.
Demeter Ervin, az Orbán-kormány volt titokminisztere lapunknak úgy nyilatkozott: a Nemzetbiztonsági Hivatalnak nem az a feladata, hogy tudósításokat adjon a negatív társadalmi jelenségekről, hanem hogy fellépjen ezek ellen, együttműködve a rendőrséggel. Hozzátette: az NBH törvényi kötelezettsége, hogy beszámoljon a múlt év nemzetbiztonsági tapasztalatairól a parlament nemzetbiztonsági bizottságának, de ez máig nem történt meg, így az arra hivatott szakbizottság sem ismerhette meg, mit tett a polgári elhárítás a szervezett bűnözés erősödése ellen.