Krónikus létszámhiány és a fejlesztések elhalasztása jellemezte az utóbbi években a Magyar Honvédséget, ami veszélyezteti Magyarország NATO-vállalásainak teljesítését – állapította meg az Állami Számvevőszék.
A szervezet jelentése szerint a Honvédelmi Minisztérium (HM) a toborzóprogramjaival sem tudott úrrá lenni a legénységi állomány elvándorlásán, amely a folyamatos átszervezéseknek és a katonák körében szinte általánossá váló létbizonytalanságnak köszönhető. Mivel a nagymértékű kiáramlás eredményeként tisztek és tiszthelyettesek tömege vonult nyugállományba, a honvédségi egységeknél gondot okozott a tapasztalt vezetés hiánya is – figyelmeztet az ÁSZ. A szakértők úgy tartják, a létszámgondok összességükben az állományt és a felkészítést (ezen belül a nemzetközi szolgálatra alkalmas csapatok kiképzését) veszélyeztető tényezőkké váltak, és a honvédség képességeinek súlyos romlását okozták.
A NATO követelmények maradéktalan teljesítéséhez, a védelmi képességek megtartásához a legénységi állomány négy éven belüli pótlására lenne szükség, de ehhez évi 1900 fő toborzását kellene teljesíteni – emelte ki az ÁSZ jelentése. Az anyag idézi a honvédelmi tárca beszámolóit, amelyek szerint a 2007-tel befejeződött leépítések óta 2008 szeptemberéig csaknem kétezer fő hagyta el a honvédelmi tárcát, és a kilépők majdnem száz százalékban jogviszony megszüntetésével távoztak. A kilépők 82 százaléka a legénységből és a polgári alkalmazottak közül került ki. Ez azt jelenti, hogy már a kedvezményes nyugállományba vonulás lehetőségét (a 25-30 éves szolgálati viszony leteltét) sem várják meg a honvédségnél, akik távoznak.
A hadsereg védelmi képességeit gyengíti az ÁSZ jelentése szerint az is, hogy a forráshiány miatt az alakulatok logisztikai támogatása több esetben a minimálisra korlátozódott, olykor a katonai tevékenységet is hátráltatta. Előfordult például, hogy nem állt rendelkezésre szállítási eszköz, mérőműszer, missziós felszerelés, de megesett az is, hogy hadgyakorlatot kellett lemondani üzemanyaghiány miatt.
Az ellátási nehézségek ugyanakkor fokozzák a későbbi gondokat, hiszen a karbantartások, felújítások elmaradása miatt csak jelentős többletköltségekkel lehet az alapvető feladatokat végrehajtani – közölte a számvevőszék. A szervezet dicséretesnek tarja, hogy a leépítésekkel átláthatóbbá tették a honvédelmi tárca szerkezetét (a korábbi 32 hivatal és intézmény ma már hét szervezetben látja el a feladatát), és a logisztika termelői és fogyasztói szintjének szétválasztásával megszüntették a párhuzamosságokat, de hangsúlyozza: ezek az átalakítások nem eredményeztek jelentős megtakarításokat, bármennyire is elvárta volna ezt a kormány. Sőt rövid távon inkább többletköltségeket hozott a leépítés. A kiürített objektumokra például több mint 700 millió forintot kellett elkölteni fölöslegesen. Többször megkezdett rekonstrukciók váltak okafogyottá az átalakítások miatt, mint a pétervásári veszélyeshulladék-gyűjtő kialakítása vagy a csornai BTR harcijármű-lőtér korszerűsítése. Jelentős többletköltséget jelentett a létszámcsökkentés is. Ez ugyanis a honvédség alakulatainál jelentős túlmunkát, túlterheltséget eredményezett. Ezen viszont a megbízással foglalkoztatottak számának növelésével lehetett úrrá lenni, ami növelte a költségeket. Az ÁSZ a jelentésének összefoglalásában megállapítja: hiába hozott a kormány 2006-ban határozatot arról, hogy a védelmi kiadások részesedését a nemzeti össztermékből (GDP) a jelenlegi alig több mint egyszázalékról 1,81 százalékra emeli, ennek nem volt realitása. A haderő technikai felszereltsége, infrastruktúrája, illetve az állomány élet- és munkakörülményei ezért meg sem közelíthetik a NATO-haderők átlagszínvonalát.
origo.hu
Lezárt utca, nagy tömeg Dubicsányban: kivágják az ország karácsonyfáját - videó
