A rendőrség működésének civil ellenőrzésére egy esztendeje felállított Független Rendészeti Panasztestülethez egyre növekvő számban érkeznek panaszok, amelyek túlnyomó többsége a rendőri intézkedéseket kifogásolja – tájékoztatta lapunkat Juhász Imre, a testület elnökhelyettese. Az ELTE jogtudományi karának adjunktusa rámutatott: míg tavaly 261 panaszt kaptak (ezek közül 174 esetben született állásfoglalás), addig az idén négy hónap alatt már 177 beadvány érkezett, amelyből eddig 108-at bíráltak el. Az idei beadványok közül több mint harminc a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódik, tizenhat előállított például azt kifogásolta, hogy a fogdán meztelenre vetkőztették őket, és megvizsgálták a testüregeiket. (Két esetben a rendőrség is beismerte, hogy hibázott – a szerk.) Ezeket a beadványokat még vizsgálja a testület.
Általánosságban a panaszosok nagy része azt sérelmezi, hogy a rendőri intézkedések során sérül a személyi szabadsághoz, a gyülekezéshez, az emberi méltósághoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő jog. Kifogásolják, hogy oktalanul alkalmaznak könnygázt, testi kényszert és bilincselést, illetve indokolatlanul állítják elő az embereket. Emellett a fogva tartás körülményeit is sokan sérelmezik. Juhász Imre közlése szerint a tavalyi, tüntetésekkel összefüggő 36 panasz többségénél úgy ítélték meg, hogy a rendőrség intézkedése szükségtelen és aránytalan volt, illetve az alapjogok valamelyikét sértette. Ehhez képest az országos rendőrfőkapitány valamennyi intézkedést jog- és szakszerűnek minősítette, azt állítva: a panaszosok passzív ellenállást tanúsítottak. A törvény lehetővé teszi, hogy a főkapitány határozatát bírósági úton támadja meg a panaszos, és amennyiben ezen (leendő, illetve már folyamatban lévő) perekben a testület állásfoglalását alátámasztó ítélet születik, az jelentősen növelheti szervezetük tekintélyét – vélekedett Juhász Imre.
A ELTE adjunktusa szerint az erőteljesebb civil kontroll érvényesülésére a Független Rendészeti Panasztestület számára legalább olyan vizsgálati eszköztárat kellene biztosítania a jogalkotónak, mint az ombudsmanoknak. Ennek érdekében számos törvénymódosító javaslatot készítettek. A panasztestület álláspontja szerint egyébként sem a hazai jogrendszer, sem jogalkalmazó szerveink nincsenek felkészülve az utcai tüntetések, spontán megmozdulások, vonulásos rendezvények megfelelő kezelésére. A panasztestület tavalyi beszámolóját május 19-én hallgatja meg az Országgyűlés emberi jogi bizottsága.
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását