Egyre több a panasz a rendőri intézkedésekre

A tavalyi tüntetésekkel kapcsolatos állampolgári panaszok többségénél a Független Rendészeti Panasztestület azt állapította meg, hogy a rendőrség intézkedése szükségtelen és aránytalan volt, illetve az alkotmányos alapjogok valamelyikét megsértette. Az egy éve életre hívott panasztestülethez egyre nagyobb számban érkeznek beadványok, amelyek a rendőri intézkedéseket kifogásolják.

2009. 05. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A rendőrség működésének civil ellenőrzésére egy esztendeje felállított Független Rendészeti Panasztestülethez egyre növekvő számban érkeznek panaszok, amelyek túlnyomó többsége a rendőri intézkedéseket kifogásolja – tájékoztatta lapunkat Juhász Imre, a testület elnökhelyettese. Az ELTE jogtudományi karának adjunktusa rámutatott: míg tavaly 261 panaszt kaptak (ezek közül 174 esetben született állásfoglalás), addig az idén négy hónap alatt már 177 beadvány érkezett, amelyből eddig 108-at bíráltak el. Az idei beadványok közül több mint harminc a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódik, tizenhat előállított például azt kifogásolta, hogy a fogdán meztelenre vetkőztették őket, és megvizsgálták a testüregeiket. (Két esetben a rendőrség is beismerte, hogy hibázott – a szerk.) Ezeket a beadványokat még vizsgálja a testület.
Általánosságban a panaszosok nagy része azt sérelmezi, hogy a rendőri intézkedések során sérül a személyi szabadsághoz, a gyülekezéshez, az emberi méltósághoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő jog. Kifogásolják, hogy oktalanul alkalmaznak könnygázt, testi kényszert és bilincselést, illetve indokolatlanul állítják elő az embereket. Emellett a fogva tartás körülményeit is sokan sérelmezik. Juhász Imre közlése szerint a tavalyi, tüntetésekkel összefüggő 36 panasz többségénél úgy ítélték meg, hogy a rendőrség intézkedése szükségtelen és aránytalan volt, illetve az alapjogok valamelyikét sértette. Ehhez képest az országos rendőrfőkapitány valamennyi intézkedést jog- és szakszerűnek minősítette, azt állítva: a panaszosok passzív ellenállást tanúsítottak. A törvény lehetővé teszi, hogy a főkapitány határozatát bírósági úton támadja meg a panaszos, és amennyiben ezen (leendő, illetve már folyamatban lévő) perekben a testület állásfoglalását alátámasztó ítélet születik, az jelentősen növelheti szervezetük tekintélyét – vélekedett Juhász Imre.
A ELTE adjunktusa szerint az erőteljesebb civil kontroll érvényesülésére a Független Rendészeti Panasztestület számára legalább olyan vizsgálati eszköztárat kellene biztosítania a jogalkotónak, mint az ombudsmanoknak. Ennek érdekében számos törvénymódosító javaslatot készítettek. A panasztestület álláspontja szerint egyébként sem a hazai jogrendszer, sem jogalkalmazó szerveink nincsenek felkészülve az utcai tüntetések, spontán megmozdulások, vonulásos rendezvények megfelelő kezelésére. A panasztestület tavalyi beszámolóját május 19-én hallgatja meg az Országgyűlés emberi jogi bizottsága.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.