Száraz Gábor, a vagyonkezelő szóvivője pedig azt közölte: ő csak a társaság ügyeiben adhat tájékoztatást, Szilvásy György személyét érintő témában nem. Fazekas Géza, a KNYF szóvivője nem kívánta kommentálni információinkat. Mint fogalmazott: jövőbeni nyomozati cselekményekről nem adhat felvilágosítást.
Szilvásy meggyanúsítása azzal a feljelentéssel állhat összefüggésben, amelyet az UD Zrt. tett még tavaly szeptemberben a cég egyik vezetője és Csányi Sándor OTP-vezér közötti lehallgatott telefonbeszélgetés jogsértő kiszivárogtatása miatt. A beszélgetésben az MDF elnökére, Dávid Ibolyára terhelő adatok esetleges felderítéséről beszélgettek a felek. Azonban a felvétel nem utal semmilyen konkrét bűncselekményre, így azt a hatóságok nem őrizhették volna meg. Ismeretes, a hangfelvételt egyenesen Dávid Ibolyához továbbították, aki azt felhasználva viszszalépésre kényszerítette a párt elnöki posztjára aspiráló riválisát, Almásy Kornélt.
A tavaly ősszel kipattant UD-ügyet Szilvásy György hatalmas belpolitikai botrányként igyekezett tálalni. A Gyurcsány-kormány titokminisztere azt próbálta elhitetni az emberekkel, hogy az UD Zrt. nevű vagyonvédelmi cég valójában egy Fidesz közeli árnyék-titkosszolgálat.
*
A „hálózat” Szilvásy vádjai szerint megtámadta az elektronikus kormányzati gerinchálózathoz tartozó szervezetek informatikai rendszereit, sőt olyan hírek is nyilvánosságra kerültek, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) számítógépeire kémszoftvereket telepítettek.
Ehhez képest kiderült, hogy ezeket az állításokat semmi sem igazolja. Sőt éppen a titkosszolgálat dilettantizmusa lepleződött le, miután az UD vezető informatikusának lehallgatott telefonbeszélgetésében említett Mac (ejtsd: mek, a Macintosh operációs rendszer rövidített megnevezése) szót MeH-nek (a Miniszterelnöki Hivatal rövidítése) értették. Amikor tehát az informatikus arról beszélt, hogy megnéz valamit a Mac könyvtárában, akkor az NBH-nál azt hitték, hogy a MeH informatikai rendszerébe kíván behatolni. Ez a félrehallás volt az alapja a kormányzati gerinchálózat vélt megtámadásának.
Az UD Zrt. elleni hajtóvadászat azzal kezdődött, hogy a cég telephelyén tavaly lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés gyanújával tartott házkutatást a rendőrség Laborc Sándor NBH-főigazgató feljelentése alapján. Azonban hamar kiderült, hogy az a két muzeális Kalasnyikov, amely ott található, hatástalanított, tehát nem minősül lőfegyvernek. Ezután magántitok jogosulatlan megismerése lett a gyanú alapja, de a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ehhez sem talált bűncselekményre utaló adatokat. Az UD-ügynek azóta sincs gyanúsítottja. A meghurcolt cég szerint a történtek súlyos törvényességi aggályokat is felvetnek az NBH működésével kapcsolatosan, mivel olyan ügyekben alkalmazott megfigyelést és lehallgatást, amelyekben nincs és nem is merült fel bűncselekmény gyanúja.
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg