Hankook-ügy: félrebeszél a polgármester

A hűtlen kezelés gyanújába keveredett Kálmán András, Dunaújváros szocialista polgármestere szerint mintegy kétmilliárd forintjába került az önkormányzattal szerződő Pentele Kft.-nek, hogy a Hankooknak szánt földterületet közművesítse, a művelés alól kivonja és bekötőutat építsen hozzá. Ehhez képest az általa kiosztott dokumentumokból éppen az derül ki, hogy a művelés alóli kivonás költségét a városnak kellett állnia, azt pedig korábban Kóka János volt gazdasági miniszter ismerte be, hogy a bekötőutat az állam építette.

2009. 05. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kínos magyarázkodásba kezdett tegnap Kálmán András (MSZP) dunaújvárosi polgármester, akiről a napokban derítette ki lapunk, hogy a Fejér Megyei Főügyészség szerint megalapozottan gyanúsítható különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével a Hankook-beruházást megelőző ingatlanpanama miatt. A politikust hivatalosan még nem gyanúsították meg, és mivel mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőről van szó, a nyomozás április elején átkerült a Központi Nyomozó Főügyészségre.
A városvezető tegnapi sajtótájékoztatóján azt állította: „törvényes, eredményes, tisztességes és tiszta” volt az egész ingatlanügylet. Kálmán András azt hangoztatta, az önkormányzattal szerződő Pentele Kft.-nek mintegy kétmilliárd forintjába került, hogy a Hankooknak szánt földterületet közművesítse, a művelés alól kivonja és bekötőutat építsen hozzá. Azonban a szocialista politikus szavait éppen az általa kiosztott dokumentumok cáfolták. Ugyanis az önkormányzat és a Pentele Kft. közötti szindikátusi szerződés tanúsága szerint a művelés alóli kivonás 30 milliós költsége a várost terhelte. Ráadásul a lapunk által 2007-ben leleplezett ingatlanpanama után Kóka János (SZDSZ) akkori gazdasági miniszter ismerte be, hogy végül az állam fizette közpénzből a bekötőút építését, mivel szerinte az eredetileg is a támogatás része volt.
Dorkota Lajos (Fidesz) úgy nyilatkozott: a Hankook dél-koreai gumigyár 2,16 milliárd forintért vette meg a Pentelétől az 56 hektáros területet, vagyis ha elhinnénk a polgármester állítását a kétmilliárdos közművesítésről és útépítésről, akkor az azt jelentené, hogy a Pentele Kft. veszteséggel adott volna túl az ingatlanon. A helyi politikus kiemelte: ezzel szemben a valóságban nem volt szükség többmilliárdos közművesítésre, ez egész egyszerűen nem igaz.
Amint azt lapunk feltárta: több mint gyanús körülmények között vásárolhatta meg 2005–2006-ban a Pentele Kft. részben az önkormányzattól, részben gazdálkodóktól négyzetméterenként 800–900 forintért azt a földterületet, amelyet a művelés alóli kivonás után négyzetméterenként 3100 forintért (majdnem négyszeres áron) adtak el a Hankooknak. 2006. január 9-én a dunaújvárosi önkormányzat a húszhektáros, ipari területté minősített ingatlanát apportálta a Pentelébe, majd két napra rá 176 millió forint ellenében (négyzetméterenként 800 forintért, tehát termőföldáron) kiszállt a cégből. Dorkota Lajos szerint az önkormányzatot mintegy 600 millió forintos veszteség érhette ezzel a manőverrel. – Ráadásul évente százmillió forintnyi pluszadóbevételhez jutottak volna, ha a beruházás kizárólag Dunaújvárosban, nem pedig a Rácalmással közös területen valósul meg – tette hozzá a fideszes országgyűlési képviselő.
Kálmán András viszont azt mondta: „az a világon sehol nem bűncselekmény, hogy egy önkormányzat nem vállal rizikót”. Az MSZP-s polgármester megemlítette: a Pentelének magántulajdonosoktól további földeket kellett vásárolnia, azokat ki kellett vonatni a mezőgazdasági művelés alól, majd közművesíteni kellett, mindehhez pedig forrásra volt szükség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.