Mivel a városnak csak 400 millió forintos tartalékalapja van, az áfa 20 százalékról 25 százalékra történő emelésének egymilliárd forintot meghaladó terheit a város nem tudja kigazdálkodni. Az emelés mintegy 25 milliárd forint betervezett kiadás esetében jelent többletterhet, az önrész költségeinek növekedése pályázatok megvalósítására lehet negatív hatással, különösen az oktatási intézmények felújítása és az útépítések tolódhatnak későbbre, mert ezekben az esetekben az önkormányzat egyáltalán nem tudja visszaigényelni az áfát. Az olyan, jórészt pályázatból megvalósuló projektek viszont, mint amilyen például a 2-es villamos, csak átmenetileg drágulnak, ezeknél ugyanis az áfa visszaigényelhető. Tovább drágulnak a dologi kiadások is. A magasabb áfa miatti költségnövekedés következtében szükségessé válhat külső források bevonása a finanszírozásba, pedig ezt a debreceniek idén mindenképpen el akarták kerülni. Az adóemelés miatt a költségvetés kiadási oldalát nagymértékben át kell alakítani, erre szeptemberben kerülhet sor – tájékoztatott Kósa Lajos. A fideszes polgármester hozzáfűzte: a fogyasztási adó emelése következtében várható többletköltségeket egyelőre még nem tudják felmérni.
Az áfaemelés 1,3 milliárdos hatása csak a jéghegy csúcsa, az ugyanis még nem látható pontosan, hogyan érinti majd a többletteher a város százmilliárdos vagyonát kezelő Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-t. Az mindenesetre bizonyos, hogy a hődíj esetében július 1-jével kénytelenek lesznek az ötszázalékos áfaemelést érvényesíteni, majd egy hónap múlva már a 18 százalékos kedvezményes kulcsot érvényesítik. A hődíjra vonatkozó kedvezményes áfakulcs csak augusztustól lép érvénybe. A nehezen értelmezhető egy hónapos csúszás többletterheket ró szolgáltatóra és fogyasztóra egyaránt, többletköltségeit pedig a szolgáltatók viselik – mutatott rá Kósa Lajos.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Utazhassanak ingyenesen a kutyájukkal és a kerékpárjukkal a nyugdíjasok és a gyerekek is
