A Hajdúsági könyvtári kapuk beszédes címet viselő projekt révén Debrecen, Kaba, Berettyóújfalu, Püspökladány, Hajdúnánás, Derecske és Polgár városi könyvtárai és a megyei könyvtár között épül ki szabványos felépítésű, akadálymentes könyvtári portál. A fejlesztéshez szükséges közel százmillió forintot egy pályázat révén nyerte el a megyei és a debreceni városi könyvtár által létrehozott konzorcium. Ebből a pénzből az informatikai hálózatot építik ki, a tartalmi szolgáltatások fejlesztéséhez pedig újabb pályázat segítségével szeretnének forrást teremteni – tudtuk meg Halász János alpolgármestertől. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának alelnöki posztját is betöltő debreceni politikus a fejlesztésben esélyt lát a könyvtárak megújulására s ezzel a közművelődés évek óta sürgető újjászervezésére. – A megyei könyvtár központi könyvtára két éve költözött ki a belvárosból a Nagyerdő kapujába. A helyváltoztatástól kissé tartottunk, ám szerencsére feleslegesen. Sikerült ideszoktatni az embereket – mondja az intézményt igazgató Cs. Tóth János. A sikerért persze tettek és tesznek is: a korszerű háromszintes épület termeit a legszélesebben értelmezett kulturális programokkal töltik meg. A gyermekek között harminc éve népszerű megyei olvasónapló-pályázat és a könyvhétből könyvhónappá terebélyesedett júniusi programsorozat mellett otthonra talál náluk a Debrecen ’56-os forradalomban, rendszerváltásban betöltött szerepét taglaló kiállítás vagy előadás-sorozat csakúgy, mint a sportkuriózumokat bemutató rendezvény vagy a megye talentumait felfedezni óhajtó tehetséggondozó program. A rendezvények nem maradnak meg a könyvtár falai között: sok egyéb mellett a Méliusz szervezi a falvak, városok sokszínű kultúráját bemutató Megyejárás című programot is. A legfigyelemreméltóbb eredmény azonban a világhálón áradó információhalmaz korszakában kétségkívül az, hogy folyamatosan nő az olvasói létszám, nemcsak a másutt is növekvő diák-, illetve nyugdíjas korosztály könyvtárhasználói kedve növekedett, de a statisztikák szerint a nem könnyen mozduló középgenerációké is – köszönhetően a számos családi eseménynek.
– A könyvtár megszerettetése szempontjából az sem mellékes, hogy helyben nem beiratkozott olvasóink is használhatják szolgáltatásainkat. A felsőoktatásban tanulók számára viszont a világhálón keresztül elérhető szolgáltatási kör folyamatos bővülése jelent többletvonzerőt. Ha ez a tendencia folytatódik, arra kell felkészülni, hogy a közművelődési értékek fizikai valójukban vonzanak egyre több látogatót, a hagyományos könyvtári funkciók viszont akkor lesznek igazán praktikusak olvasóink számára, ha otthonról is elérhetők lesznek. E területen igazi áttörés lehet, hogy a készülő portál- és szolgáltatási rendszeren keresztül a megyei hálózat könyvtárai mellett a megyei levéltár, a múzeumok és a Debreceni Egyetem anyagai is elérhetővé, illetve kutathatóvá válnak – summázza az eredményeket és a pályázat segítségével megvalósítható terveket Cs. Tóth János.
A százmilliós informatikai fejlesztésben hangsúlyos szereppel bír a könyvtár minden pontjára kiterjedő wifirendszer kiépítése is. Ugyancsak fontos, hogy a fogyatékkal élők számára is egyre lakájosabbá váljon az intézmény. Erre szolgál a nagyító-olvasó, felolvasó célhardver, a vezetősáv és a nagyothallók számára alkalmas indukciós hurok beszerzése, ami a pályázat részeként szintén tervben van.
A fanyalgók mindezek ellenére mondhatják: a könyvtárak ideje lejárt, az internetes könyváruházak korában amúgy is karosszékben ülve válogathat művek milliói között a tisztelt olvasó. Cs. Tóth Jánosnak azonban erre is van válasza: tematikusan feldolgozott oldalakat készítenek, amelyekben „lapozgatva” egy-egy témában rendszerezett információk állnak majd az érdeklődők rendelkezésére. Elsők között a Hortobágy és a Hajdú-Bihar tematikus oldalak lesznek hozzáférhetők, a munka azonban folyamatos, és a tervek szerint nemcsak a helytörténeti anyag feldolgozására terjed ki.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
