Amerikai terjeszkedés

Alig kezdődött meg a tárgyalás az Egyesült Államok és Kolumbia között utóbbi öt támaszpontjának bérbeadásáról, máris heves vitát váltott ki Kolumbián belül és kívül is. Hónapok óta lehetett már sejteni, hogy az Egyesült Államok Kolumbiában akar támaszpontokat bérelni, és ott pótolja az ecuadori Mantában bérelt bázist, ahonnan idén novemberig kell távoznia.

Rafael Correa, Ecuador baloldali elnöke már három évvel ezelőtti választási kampányában megígérte, hogy az új alkotmányban megtiltja a külföldi támaszpontok létesítését, és egyáltalán külföldi csapatok jelenlétét országában. Az Egyesült Államok tavaly nyárra újjászervezte úgynevezett negyedik flottáját az Atlanti-óceán és a karib-tengeri partvidékeinek ellenőrzésére, de még hiányzott a csendes-óceáni térségi támaszpont. Az amerikai felet ezért érdekli még a három kolumbiai légi- bázison kívül a két haditengerészeti támaszpont is, az egyik ugyanis éppen a Csendes-óceán partján fekvő Málagában fekszik. Az Egyesült Államok saját biztonságán kívül arra is hivatkozik ilyen támaszpontok bérbevételekor, hogy szemmel kell tartania a kábítószer-kereskedelmet a térségben. Bolívia két hete viszont arról számolt be, hogy a DEA, az Egyesült Államok hivatalos drogellenes szervezetének kiutasítása után rövid időn belül megtalálta, és fel is számolta a térség eddig ismert legnagyobb kokainlaboratóriumát.
Álvaro Uribe kolumbiai elnök szerint már csak a technikai feltételekről tárgyal partnerével, nevezetesen a 800 hivatásos katona diplomáciai mentességéről, de a többi 600, szerződéses állományú nem kapná meg ezt a kiváltságot. Csakhogy a heves kolumbiai, sőt a három szomszédos ország reakcióiból ítélve nem lesz sétagalopp a további tárgyalás.
A helyi ellenzék ma meg akarja hallgatni a külügyi, a belügyi és védelmi tárca vezetőjét, mert úgy érzik, Kolumbia területi szuverenitása sérül az amerikai katonák jelenlétével. William Brownfield, az Egyesült Államok bogotái nagykövete azzal az érvvel próbálja leszerelni a tiltakozókat, hogy két állam együttműködéséről, nem pedig szuverenitásról van szó a tárgyalások során. Brazília viszont azért sem nézi jó szemmel az amerikai támaszpontok létesítését, mert tavaly éppen Lula da Silva elnök kezdeményezésére jött létre a Dél-amerikai Védelmi Tanács, amely az első olyan térségi szervezet, amiben nem szerepel az Egyesült Államok.