Gráfék szelektíven osztják a pénzt

A szaktárca és a kincstár közötti egyeztetések ismeretében várható, hogy a kárenyhítési alap 5,3 milliárd forintos forrásai a közeljövőben megtízszereződnek, még sincs esély arra, hogy azok az őstermelők is kapjanak kártérítést, akik nem tudtak belépni az öngondoskodási rendszerbe.

Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő levélben kérte Gráf József agrárminisztert arra, hogy fontolják meg az öngondoskodásra képtelen termelők megsegítését az 50 milliárdosra duzzadó kárenyhítési alapból, illetve nyissák meg számukra a deminimisz-alapot. Az adatok szerint ugyanis nem felel meg a valóságnak a tárca azon állítása, hogy az EU vészhelyzetek kezelésére fenntartott alapját tavaly minden idén kárt szenvedett gazda igénybe vette.
Lenti István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mezőgazdasági hivatal korábbi vezetője a tárca magatartását a gazdák érdekeivel ellentétesnek nevezte, s kifejtette, az agrártárcának el kellene döntenie, szükségesnek tartja-e egyáltalán a magyar mezőgazdasági termelés fenntartását. 1999 és 2002 között a szaktárca kifejezetten ösztönözte a gyümölcsfák telepítését, ám most ezzel ellentétes folyamatokat lehet tapasztalni. Lenti különösen a meggy kapcsán értékelte katasztrofálisnak a tárca merev álláspontját, jórészt ennek tudja be, hogy Szabolcsban, az ország egyik legnagyobb meggytermesztő megyéjében, a 4100 hektáros össztermő-terület tíz százalékán kivágták tavaly a fákat, amivel az idén sem álltak le. Ha ez ilyen ütemben folytatódik, az a meggytermelés végét jelentheti – hangsúlyozta Lenti, hozzáfűzve: a terméskiesés, a kártérítés elmaradása és a 40-50 forintos kilónkénti meggyár kilátástalan helyzetbe juttatja a meggytermelő családok tömegeit.
Az idei jégverés csak fokozta a veszteségeket, amit tovább súlyosbít, hogy meggyel jelentős részt éppen azok az őstermelők foglalkoznak, akik anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy a kárenyhítési alapba belépjenek. E helyzetet jól illusztrálja az FVM-től kapott adat, amely szerint országosan több mint százezer őstermelőt tartanak nyilván, ám ebből csak ötezren tudták vállalni a kárenyhítési alapba történő belépés terheit. A szabolcsi őstermelők öngondoskodási képessége pedig még az országos átlagot is alulmúlja: nincs száz gazda, aki képes lett volna a befizetések teljesítésére. Ám a regisztrált termelők a június 30-i határidő lejártáig jelentős részben befizették részüket a kárenyhítési alapba, amit az is ösztönzött, hogy őket jogszabály kötelezte a belépésre, míg az őstermelőknek csak ajánlott volt az öngondoskodásnak ez a formája – derült ki Dékány András szavaiból. Ám a tárca szóvivője kifejtette, nem lenne igazságos, ha azok is részesednének kárenyhítésben, akik nem léptek be a rendszerbe, mert azt a befizetést rendben teljesítő nagyobb termelők nem lennének hajlandók elviselni. Szerinte az sem lehet érv az őstermelők mellett, hogy a júniusi vihar lakossági károsultjai akkor is kapnak a kár hatvan százalékáig állami kárenyhítést, ha nem volt biztosításuk, mert ott más a jogi helyzet.