Keszthely város önkormányzatának képviselő-testülete javasolja a kormánynak a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását a regionális vízmű-szolgáltatói részvények és a regionális vízi közművek térítésmentes önkormányzati vagyonátadása érdekében – olvasható a nyugat-balatoni város polgármestere, Ruzsics Ferenc Bajnai Gordon miniszterelnöknek címzett felterjesztésében. A képviselő-testületi határozat indoklásában egyebek között az áll, hogy „teljességgel tarthatatlan állapot az is, hogy a települések ivóvízvezeték-rendszerei – az 1990-re már kiépült közcsatorna – a szennyvízelvezetés és tisztítás közművei szintén állami tulajdonban maradtak”. A felterjesztés arra emlékeztet, hogy az önkormányzatok (közülük elsőként az esztergomi) már korábban is kezdeményezték az állami tulajdonban lévő vízműtársaságok részvényeinek átadását az önkormányzatok számára. Amit az ÁPV Zrt., majd annak jogutódja, a MNV Zrt. ugyan nem utasított el, de hivatkozva arra, hogy az állami vagyonra, illetve a vízműtársaságokra vonatkozó stratégiát még nem hagyták jóvá véglegesen, a tulajdonba adási igényt érdemben nem bírálta el.
– Siófok folyamatosan figyelemmel kíséri a víziközmű-vagyon sorsát azért is, mert a DRV Zrt.-ben van egy kisebb üzletrészünk. Ezzel jelezni akartuk: tudni szeretnénk mi történik a cégben – mondta lapunknak az üdülőváros polgármestere, a tóparti önkormányzatokat képviselő Balatoni Szövetség soros elnöke. Balázs Árpád megismételte azt a már évek óta hangoztatott tényt, hogy ma a balatoni régióban a legmagasabbak a víz- és csatornadíjak, ám abba az önkormányzatoknak semmiféle beleszólásuk sincs. – A vízgazdálkodási törvény alapján önkormányzati feladat a vízellátás, de ezt a feladatot csak annyiban tudjuk ellátni, hogy aktívan részt veszünk a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésében, amivel ráadásul gyarapítjuk a víziközmű-vagyont. Siófok polgármestere leszögezte: a vízellátás biztosítása önkormányzati feladat, ezért a települések kezébe kell kerülnie az ehhez szükséges eszközrendszernek is.
– A legkedvezőbb megoldás az lenne, ha sikerülne egy olyan közös tulajdonosi kört kialakítani a most még állami tulajdonban lévő regionális vállalatoknál, amely stabilan, hosszú távon biztosítaná a cég forrásait, és amelynek élén egy független szakértői cégvezetés állna – vélekedik a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. elnök-vezérigazgatója. Reményi Zoltán úgy gondolja: egy olyan „kevert megoldás” volna célravezető, amelyben nincs túlsúlya sem az államnak, sem az önkormányzatoknak. Hangsúlyozta: az államnak azért kell szerepet vállalnia, mert a regionális rendszerek üzemeltetése túlmutat egy-egy önkormányzat határán. – Másfelől viszont azoknak az önkormányzatoknak, amelyek területén állami közművet üzemeltetünk, fontos lenne, hogy belelássanak a cég életébe, hallathassák hangjukat és érvényesíthessék érdekeiket.
Magyar Péter a brüsszeli elit embere, aki a saját hazája ellen dolgozik