Leépítéssel spórolna a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008-ban mérleg szerint 5,5 milliárd veszteséget könyvelt el, amelyre az eredménytartalék biztosít fedezetet – olvasható abban az összefoglalóban, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hétfőn juttatott el az MTI-hez. Az ellenőrzés szerint a banküzemi bevételek és ráfordítások egyenlege 15,1 milliárd forint veszteség volt 2008-ban, ami az előző évinél 5 százalékkal magasabb volt. A dokumentum szerint a befektetett eszközök 2008. évi nettó záró állománya 36,4 milliárd forint volt, 0,9 százalékkal magasabb a nyitó értéknél. Az állomány 49 százalékát az MNB gazdasági társaságokban meglévő befektetései alkották. A banknak hat belföldi és három külföldi társaságban van részesedése, amelyek év végi könyv szerinti értéke 17,8 milliárd forint volt.
Az összegzés rögzíti: az MNB gazdálkodása szabályozott volt, a pénzügyi keretek felhasználásának előírásait betartotta. A működési költségek 2008-as főösszege 14,9 milliárd forint volt, amely 2,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A működési költségek meghatározó hányadát, 56,8 százalékát továbbra is a személyi költségek tették ki, amelyek részaránya azonban az előző évihez képest csökkent. Az MNB 2008-ban is a rá vonatkozó törvények és az alapító okirata előírásaival összhangban végezte tevékenységét. A jegybank a 2008–2013 közötti időszakra elfogadott középtávú intézményi stratégiájának kiemelt céljai között jelölte meg a működés- és költséghatékonyság további javítását, a teljesítményorientált vállalati kultúra megerősítését. Ennek érdekében külső szakértő közreműködésével 2008 decemberére befejeződött az MNB minden szervezeti egységére, az általuk végzett valamennyi tevékenységre és folyamatra, azok költségeire kiterjedő átvilágítás. A program megvalósításával az MNB a 2009–2010-ben összesen 87-90 fő leépítését tervezi, amelynek hatására éves szinten a személyi költségeknél 800 millió forint, a további működési költségeknél pedig 900 millió forint megtakarítással számol.
A beruházási kiadások 2008-ban elszámolt összege 2,6 milliárd forint volt, 36,3 százalékkal alacsonyabb a tervezett 4,0 milliárdnál. A terv alulteljesítéséhez hozzájárult többek között, hogy a jegybank év közben döntött a stratégiai készpénztároló megszüntetéséről. Az elszámolt kiadások mintegy 60 százaléka a logisztikai központ kialakításához kapcsolódott.