A Fertő tavon tizenöt-, a Gardán tíz-, a Boden-tavon huszonkilenc-, a Balatonon ötezer vitorlás van. Kell-e a jelenleginél kétszer-háromszor több vitorlás hajó a Balatonra, vagy a jelenlegi ütemben folytatódjon a vízi turizmus legnépszerűbb ágának fejlődése? Elsősorban erről folyt a turisztikai szakemberek és a vitorlássport hazai vezetőinek tegnapi diskurzusa. A Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója szerint a tó már olimpiai szintű versenyek megrendezésére is alkalmas. Horváth Gyula arról is beszélt, hogy a vízkezelői jog kiadásának bürokratizmusa és az engedélyek megszerzéséhez szükséges akár tízévi várakozás miatt a befektetők „nem állnak sorba új kikötők építéséért”.
– Töretlen a csaknem fél évszázados balatoni vitorlázás fejlődése, de a jelenleginél nagyobb tempó nem indokolt – vélekedett Wossala György, a Magyar Vitorlás Szövetség társelnöke. – Hat éve 2639, tavaly már 3942 regisztrált versenyzőnk volt. Eltökélt szándékunk, hogy a nagy vitorlásversenyeket – mindenekelőtt a Kékszalagot – olyan, akár egyhetes fesztivállá fejlesszük, amelyekbe minden balatoni üdülőhely a maga módján bekapcsolódik. Staub Elek, a sportági szövetség elnöke közölte, nem szabad gyorsan növelni a kikötők számát, mert a Balaton természet közeli állapotának fenntartását veszélyeztetné, ha körülépítenék a tavat. – Csaknem négyezer versenyzőnk van, egy-egy nagyobb viadalon ötszáz hajó indul – folytatta az elnök. – Az esélyes versenyzéshez hajónként négy-öt ember kell. Ha kiszámoljuk, hogy egy évben egy hajón hány ember vitorlázik, akkor a százezret is elérheti a balatoni vitorlázáshoz közel álló száma.
Meghalt egy ember a négyes-hatos villamos vonalán