Brazil kiút a válságból

A baloldali brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva bírálta a magánkézbe adott bankokat, és közölte, hogy a brazil gazdaság többek között azért állt ellen a válságnak, mert az állam a 90-es években és az új évezred elején tömegesen privatizált pénzintézetek ellenére megtartott állami bankokat, s azokat fel is tőkésítette.

Elutasították Liberman kérését. Az izraeli külügyminiszter arra kérte helyi idő szerint tegnap a brazil vezetést, hogy befolyásával bírja rá Iránt atomprogramjának feladására, amelynek keretében gyanítható, hogy atomfegyvert fejleszt az ázsiai ország. Avigdor Liberman Brazíliában találkozott Celso Amorim külügyminiszterrel, aki védelmébe vette minden ország jogát ahhoz, hogy „kizárólag nem katonai célokra” és „ellenőrizhető módon” végezzen nukleáris kutatást. Egyúttal felszólította Izraelt, hogy mondjon le az atomfegyver birtoklásáról. (MTI)

A latin-amerikai gazdaság szakértői az ötszáz latin-amerikai bankot és pénzintézetet tömörítő Felaban minapi madridi tanácskozásán megállapították, hogy Brazília lesz az első latin-amerikai ország, amelyik kilábal a világgazdasági válságból, amit Henrique Meirelles, a brazil jegybank elnöke egyébként már áprilisban megjósolt. Az elemzők többek között azért vonták le ezt a következtetést, mert az alacsony jövedelmű brazil munkavállalók kezdtek hitelt kapni, ami a válság végének első csalhatatlan jele. A brazil Folha múlt heti írása is erre a következtetésre jutott, mivel folyamatosan emelkedik az országos bizalmi index: májusban 120 ponton állt, júniusban pedig 123-ra nőtt. Egy éve, a válság előtt júniusban 139 százalékon állt ugyanez a mutató. Az év első három hónapjában jelentős visszaesést tapasztaltak, de májusra stabilizálódott a helyzet, és júniusban ismét emelkedést mértek. A latin-amerikai országok egyébként is nagy vonalakban jól állták a sarat, mivel Washingtonnal és Európával ellentétben itt nem volt tömeges a piszkos hitelek hatása, nagyon kevés bank ment csődbe, és a világgazdasági visszaeséssel szemben Latin-Amerika idén 4,5 százalékkal növekszik. Külön elismerték, hogy a térség pénzügyi rendszere tanult a múlt korábbi hibáiból.
Enrique Iglesias, az ibér–amerikai szervezet főtitkára óvatosságra intette a latin-amerikai országokat: továbbra is az a tényező határozza meg a recesszió itteni hatását, hogy az egyes országok gazdasága mennyire függ az Európai Uniótól vagy az Egyesült Államoktól.