Csehország hazánk sorsára jut?

Akár 256 milliárd koronára (14,14 milliárd dollárra), a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékára is nőhet jövőre az államháztartási hiány Csehországban, hacsak a törvényhozók nem hagyják jóvá a szükséges kiadáscsökkentési intézkedéseket és adóemeléseket – idézte Eduard Janota pénzügyminisztert a Dow Jones hírügynökség. A miniszter az állami Radio Ceskónak adott interjújában azt mondta: ha a parlament és a szenátus jóváhagyja a változtatásokat, amelyek érintik a bevételeket és főleg a kiadásokat, akkor a hiányt egy elfogadható szintre lehetne csökkenteni, a GDP 5 százalékára, 200 milliárd koronára. Ez megegyezik az idei évre várt deficittel. A jövő évi költségvetés tervezete szeptemberben kerülhet a parlament elé, az október 9–10-i parlamenti választások előtt – közölte a távirati iroda.
Más javaslatok mellett a tervezet 20 százalékon hagyná a társasági nyereségadót, amelyet korábban 2010-től 19 százalékra terveztek csökkenteni. Sávszélesítéssel növelnék a társadalombiztosítási járulékot fizetők körét. A tervek szerint csaknem az összes költségvetési fejezet kiadásait is mérsékelnék, beleértve az állami nyugdíjakat és a szociális jóléti kiadásokat. Ez a kettő teszi ki az állami kiadások csaknem 80 százalékát. Janota szerint ha nem sikerül – a választások közelsége miatt – megfékezni a kiadásokat, Csehország pénzügyi helyzete Magyarország sorsára juthat, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorul.
Ugyanakkor az olaszoknak sincs okuk az optimizmusra. Az olasz Confindustria gyáripari szövetség vezetője szerint bár számos makrogazdasági mutatóból arra lehet következtetni, hogy a gazdasági válság elérte mélypontját, az olasz gazdaságban az év végéig még további csődökkel kell számolni. Emma Marcegaglia, a La Stampa hét végi számában megjelent cikkben azt mondta: az elmúlt héten közzétett adatok szerint szerény növekedés látható a francia és a német gazdaságban, ami alapján úgy tűnik, a válság elérte mélypontját. A szövetség vezetője szerint azonban a krízisnek még nincs vége, még évekbe telhet, hogy a termelés a válság előtti szintre emelkedjen.
A fejlett ipari országok szervezete, az OECD június közepén kiadott elemzése szerint a második világháború utáni korszak legmélyebb recessziójába süllyed az idén Olaszország, gazdasága 5,3 százalékkal zsugorodik. Az OECD már márciusban is jelentős, 4,3 százalékos visszaesést prognosztizált az olasz gazdaságban. Az olasz kormány július közepén rontott idei gazdasági előrejelzésén, s azzal számol, hogy a hazai össztermék 5,2 százalékkal csökken. Áprilisban az olasz pénzügyminisztérium még 4,2 százalékos visszaesést jósolt az idei évre, az olasz központi bank 5 százalékos gazdasági hanyatlást vár. Az olasz statisztikai hivatal (Istat) által június elején közzétett adatok szerint Olaszországban 29 éve nem tapasztalt mértékben, éves szinten 6 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék az idei első negyedévben.
A svájci gazdaság viszont elérte mélypontját, miután az első negyedévben 0,8 százalékkal csökkent, így hamarosan már növekedéssel lehet számolni – jelentette a Dow Jones hírügynökség a Sonntag című lapot idézve.