Távozott a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Laborc Sándor is, a helyére Balajti Lászlót, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi irányítóját állították ideiglenes megbízottként.
Laborc távozása többek között annak köszönhető, hogy több feljelentése eredménytelen volt a lehallgatási botrányként elhíresült UD Zrt.-ügyben.
*
De a lemondásához hozzájárulhatott, hogy az Országgyűlés szakbizottságának többsége nem támogatta kinevezését, felborítva a nemzetbiztonsági ügyekben elengedhetetlen politikai konszenzust.
Jelenleg megbízott főigazgatója van a katonai elhárításnak is, amely szintén nagy szerepet vállalt a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt bűnügyeinek felderítésében. Sok esetben segített a nyomozóknak például a fegyverrel való visszaélések elkövetőinek megtalálásában. Utóbbi tevékenység a romák elleni sorozatgyilkosság tetteseinek elfogásában is nagy segítség lenne, ha egyértelműek lennének a feladatok és hatáskörök. A Katonai Biztonsági Hivatal korábbi főigazgatója, Stefán Géza halála után azonban nem neveztek ki új főigazgatót, azt Kovácsics Ferenc, Stefán korábbi helyettese irányítja, egyelőre megbízott vezetőként. A kinevezések elmaradása Ficsor Ádám egykori titokminiszter szerint nem okoz fennakadást a magyar elhárításnál, információink szerint azonban ez nem kis bizonytalanságot jelenthet a műveleti munkában.
Más okok – főként pénz- és szakemberhiány – miatt az MSZP- kormányzás idején alaposan meggyengült a magyar rendőrség is. A Fidesz számtalanszor bírálta emiatt a kormányt, legutóbb a romák elleni gyilkosságsorozat kapcsán. Lázár János, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta: a Fidesz szerint a közrend, a közbiztonság meggyengülése – amelynek jele a bűncselekmény-sorozat és a veszprémi gyilkosság is – azért következett be, mert „a végletekig legyengítették a rendőrséget”. Draskovics Tibor miniszter pedig nem alkalmas arra, hogy felügyelje ezt a területet.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
