Egyik ujjukat megharapják a vívók

A vívósportban 2009-ben elméletileg a szeptember végén, október elején már lezajlott antalyai világbajnokságnak kellene lennie az esztendő legfontosabb eseményének; ám az valójában még előttünk áll. Jövő hét végén Palermóban kerül sor a nemzetközi szövetség kongresszusára, amelyen a küldötteknek dönteniük kell, hogy a sportágat sújtó rotációs elv miatt melyik két csapatversenyt húzzák ki a 2012-es londoni olimpia műsoráról. Mint ismert, tavaly Pekingről a női párbajtőrözők és a férfi tőrözők csúsztak le – azaz csak egyéniben léphettek pástra, szűkebb mezőnyben –, jelen állás szerint pedig két lehetőség áll fenn: 1. a női kard és a férfi párbajtőr veszít pozíciót, 2. a női tőr mellett a férfi párbajtőrt vagy a férfi kardot száműzik ideiglenesen.
Antalyában az Európa-bajnok férfi párbajtőrcsapatunk (Boczkó Gábor, Imre Géza, Rédli András, Somfai Péter) ezüst-, a két éve Szentpéterváron világbajnok férfi kardcsapatunk bronzérmes lett (most Nemcsik Zsolt nélkül, Decsi Tamás, Szilágyi Áron, Lontay Balázs, Iliász Nikolász összeállításban), így akármilyen határozatot hoznak Palermóban, számunkra jó nem születhet. A magyar szövetség a jövő szerdai elnökségi ülésen foglal állást, hogy a részünkről szavazásra jogosult Füleky András ügyvezető igazgató melyik ujját harapja meg.
A kongresszuson dől el az is, hogy az olimpiai kvalifikációs sorozatot záró, s így különösen hangsúlyos, 2011-es vb-t Budapest, Tiencsin vagy Catania rendezheti-e meg. Antalyában is tapasztaltuk, hogy az olaszok minden követ megmozgatnak a siker érdekében, nem feltétlenül a fair-play szellemében, Palermóban ráadásul hazai pályán lesznek, ami nem sok jót ígér a többieknek.
A múlt heti odensei junior Eb-n a hét aranyat nyert olaszok mögött viszont az éremtáblán tökéletesen megfelelt számunkra a második hely. Ehhez férfi kard egyéniben Szilágyi és férfi párbajtőrcsapatunk arany-, férfi tőrcsapatunk bronzérme kellett. Az előjelek mindenesetre itt sem voltak biztatók, mert a hazai szövetségnek az év végére gyakorlatilag kiürült a kasszája, és már az is komoly vitát generált, hogy hány versenyző utazzon el Dániába. Végül úgy, hogy a klubok és maguk a vívók is a zsebükbe nyúltak, továbbá segített a budapesti szövetség is, sikerült 1,6 millió forintot összekalapozni, és külön utakon teljes csapat kelt útra. Ki autóval, ki busszal, ahogy tudott, de a konvoj a helyszínen már egységes csapat benyomását keltette.