A tengerentúlon és Nyugat-Európában a hetvenes években figyeltek fel arra, hogy az alulteljesítő gyermekek jelentős része nem rosszabb képességű az átlagosnál. Sokan közülük kiváló adottságokkal rendelkeznek, ám különféle okok miatt mégsem tudják képességeik legjavát adni az iskolában. A rossz teljesítmény miatti kudarcélmények és a szükséges információk elsajátításának hiánya e gyermekeknél oda vezet, hogy tehetségük elkallódik; sem maguk, sem a társadalom számára nem tudnak megfelelő teljesítményt nyújtani. Ez pedig bűnös pazarlás, hiszen az örökös versenyben lévő piacgazdaságokban szükség lenne képességeikre. A brit, holland és német tapasztalatok alapján az is világossá vált, hogy a tehetség kibontakoztatásához nem elég a gyermek erős oldalát, például matematikai képességét fejleszteni. Oda kell figyelni személyisége gyenge pontjaira, az érzelmi labilitásra, az irreális önértékelésre, társas kapcsolataira is. Csak ezek komplex fejlesztése hozhat eredményt.
Magyarországon Ranschburg Jenő kutatásai nyomán indult el a tehetségfejlesztés, és 2000-ben jutott odáig, hogy elindulhatott az Arany János nevét viselő középiskolai tehetséggondozó program. Ezt a munkát azonban nem elég középiskolában elkezdeni, legkésőbb tízéves kor körül indítani kell, ha azt akarjuk, hogy az adottságok a maguk teljességében kifejlődhessenek – mutatott rá Balogh László pszichológus, a debreceni program szakmai gazdája.
Magyarországon egyedülálló módon 2006 óta Debrecenben minden önkormányzati iskolába járó negyedik osztályos gyermek mentális képességeit felmérik. A Pappné Gyulai Katalin oktatási főosztályvezető kezdeményezésére indult tehetségkeresés pszichológusok által összeállított általános intelligenciát, matematikai és magyar tantárgyi képességeket mérő tesztekkel történik. Ezeket és a pedagógusok által készített jellemzéseket elemezve döntik el, kik kerülnek be a komplex programba. A legkiválóbbak a Medgyessy gimnázium speciális osztályaiban folytathatják tanulmányaikat – tudtuk meg Balogh László professzortól.
– Érdekes volt az első év tapasztalata: ezer gyereket vizsgálva százhúsz olyat találtunk, akinek intelligenciatesztje kiváló, iskolai teljesítményük viszont közepes, vagy annál rosszabb volt – mutat rá Balogh László. – Évente jellemzően kétszáz tehetséges diákot szűrünk ki, és két évig forgószínpad módszerrel fejlesztjük őket. Ez azt jelenti, hogy nem kívánjuk idő előtt bekényszeríteni a gyermekeket semmilyen konkrét döntésbe, inkább megnézzük, mely területen – matematika, idegen nyelv, mozgás, művészet – tudnak kiemelkedő teljesítményt nyújtani. A módszer lehetőséget ad arra is, hogy fejlesszük tanulási képességeiket, legtöbbször ugyanis ezzel van baj. Az okosság és a tanulás nincs konkrét összefüggésben egymással, ám információk nélkül nem lehet hatékonyan gondolkodni – mutat rá a professzor.
A programot civil szervezetek is támogatják, a Kördáma Egyesület jótékonysági estjén hétmillió forint gyűlt össze e célra.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyar-román csúcs
