Naivitás lenne azt hinni, hogy legyőztük a tbc-t, sőt arra kell számítani, hogy a betegség elharapózásának veszélye újból növekszik – vont mérleget a legutóbbi adatokból Szilasi Mária professzor, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOE) tüdőklinikájának igazgatója, regionális tbc-szakfőorvos. Mivel a századelőn a sokáig csak morbus hungaricusként emlegetett, alattomos betegség mindig is a szociálisan hátrányos helyzetű, szegényebb és egészségtelen életvitelű emberek betegsége volt, most, amikor az általános gazdasági helyzet egyre romlik, megint csak nem lehetünk nyugodtak.
Nő a szegénységben, rossz higiénés körülmények között élők száma – sorolja Szilasi Mária professzor –, amivel egészségügyi szempontból nemcsak az a probléma, hogy a rosszul táplált, leromlott szervezetű, alkoholbeteg vagy éppen hajléktalan emberek könnyebben fertőződnek meg, de az is, hogy mivel nem járnak orvoshoz, kevesebb az esély, hogy időben felfedezzék és kezeljék betegségüket.
*
Ez pedig azzal jár, hogy továbbadhatják a fertőzést anélkül, hogy tudomásuk lenne róla. A társadalom legaljára szorultakon kívül az erősen veszélyeztetett csoportba tartoznak a zárt közösségekben élők, a cukorbetegek és a HIV-fertőzöttek, ám a határok átjárhatósága miatt gyakorlatilag bárki találkozhat agresszív, a meglévő gyógyszerekre egyáltalán nem érzékeny, hazánkban korábban ismeretlen baktériumtörzsekkel. Ilyen törzseket hurcolhatnak be például az Afrikából illegálisan érkező migránsok, hozhatnak – és hoznak is – magukkal agresszív bacilusokat a volt Szovjetunió utódállamaiból jövő emberek is. Sajnos a Romániából érkezőknél is számolni kell fokozott kitettséggel – összegzi a szívderítőnek korántsem nevezhető tényeket a professzor asszony.
Szavait igazolja, hogy az Ukrajnával és Romániával határos Szabolcs-Szatmár-Beregben a legmagasabb a fertőző tbc-sek aránya. Obbágy Veronika, a megyei-városi tüdőgondozó szakmai vezetője úgy tájékoztat, a megyében évente ötven tbc-s beteget regisztrálnak, százezer emberből átlagosan 31 tbc-s, míg az országos átlag csak 16, a migráció miatti kitettség miatt pedig a fertőzés veszélye nagyobb, mint bárhol másutt az országban. Az orvoshiány és a pénzszűke miatt mégis kénytelenek voltak a szabolcsiak a nagykállói tüdőgyógyászati szakrendelést megszüntetni, a tiszalökit pedig felfüggeszteni. Utóbbi kapcsán Gömze Sándor polgármester azt mondja, a Jósa András Oktatókórház tájékoztatása szerint 8,5 millió forint hiányzik a tiszalöki rendelés újraindításához – és persze egy képzett tüdőgyógyász, aki szolgálati lakás és a lehetőségekhez képest versenyképes fizetés mellett hajlandó lenne a hetvenéves kora fölött nyugdíjba vonult kolléga helyére állni. Obbágy Veronika a kilátástalannak tűnő helyzet ellenére azt ígéri, mindent elkövetnek, hogy az orvoshiány és a gondozók megszüntetése ne fenyegesse a betegellátás színvonalát. Túlórapénz nélkül is vállalják a szükséges többletmunkát a szakorvosok. Az évi 2000-2500 tüdőröntgen-felvétel értékeléséhez, ezek alapján diagnózisfelállításhoz és napi gondozási feladatok ellátásához mindössze hat szakember áll rendelkezésre. Ekkora létszám mellett nem tudják megoldani, hogy az orvosok kijárjanak Nagykállóba, illetve Tiszalökre, ezért választották azt a megoldást, hogy a korábban Nagykállóhoz, illetve Tiszalökhöz tartozó betegeket behívják a nyíregyházi gondozóba. Kérdés, hogy az a nehéz körülmények között élő tiszalöki vagy nagykállói tbc-s, aki a helyi gondozóba el tudott rendszeresen jutni, lesz-e olyan helyzetben, hogy meg tudja fizetni a rendszeres Nyíregyházára járást.
Magyarországon Európában egyedülálló módon jelenleg biztonságos a tuberkulózishelyzet, 1996 óta folyamatosan csökken az újonnan felfedezett tbc-s betegek száma. Ezért képzelhető el az a megoldás, hogy az ötvenes-hatvanas években évi 30-40 ezer betegre kiépített 162 gondozóból hatvan-nyolcvan rendelőt bezárjanak a közeljövőben, a betegeket pedig a nagyobb, jobban felszerelt gondozóközpontokra bízzák – nyugtat meg az átlagos magyar helyzetet illetőn Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet országos főorvosa. A tbc-s megbetegedések csökkenése a kilencvenes évek elejének emelkedő periódusa után következett be, az akkori mintegy négyezer beteggel szemben 2008-ban csak 1600 új beteget regisztráltak. Jelenleg országosan százezer emberből 16 a nyilvántartott fertőző tbc-s, ezzel hazánk az alacsonyan átfertőzött országok között szerepel. Területenként azonban vannak nagyon is nyugtalanító jelenségek – ismeri el a szakfőorvos. Szabolcs-Szatmár-Beregben a legmagasabb a fertőzöttek aránya, ott százezer emberből 31 tuberkolózisos, a fővárosban 25, Közép-Magyarországon 22, Hajdú-Bihar megyében pedig 21. Ezért Budapesten és a keleti megyékben az ÁNTSZ elrendelte a kötelező tüdőszűrést – szemben az ország nagyobb részével, ahol a vizsgálat ajánlott, de nem kötelező. A fővárosban a legveszélyeztetettebb csoportot a hajléktalanok jelentik, a körükben terjedő betegség diagnosztizálására, a betegek kezelésére a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen indított programot a Korányi, 2010-től pedig egy új szűrési rendszert is bevezetnek részükre – tájékoztat Kovács Gábor.
Ám azt is elmondja, szemben Magyarországgal, ahol a nyilvántartott fertőző betegek száma tízezer körül mozog, a volt Szovjetunió utódállamaiban a tbc újra tömegeket érintő fertőző megbetegedés lett. Évente mintegy tízmillió új beteget regisztrálnak, s majd kétmillióan halnak meg ebben az egyébként gyógyítható megbetegedésben. Egyes országokban ugyanis az összes tbc-s 30-40 százaléka olyan baktériumtörzsektől fertőződött meg, amelyek a hagyományos gyógyszerekre nem érzékenyek. Ezek a törzsek nem állnak meg a határon, ma már Magyarországon is három százalékra tehető a multidrogrezisztens – vagyis minden ismert tbc-gyógyszerre érzéketlen – bacilus által megfertőzött tbc-sek aránya. Ezeket a betegeket csak nehezebben, hosszabban és költségesebben lehet gyógykezelni, sokszor már sikertelenül. A megoldás egy vagy több új tbc-ellenes gyógyszer kifejlesztése lenne, ám mivel a gazdag, tőkeerős gyógyszeriparral rendelkező országokban a tbc-s megbetegedések aránya alacsony, az elmúlt évtizedekben nem fordítottak figyelmet ilyen új gyógyszer kifejlesztésére. A fejlődő világ országai pedig nem voltak képesek finanszírozni ilyen fejlesztéseket, s mint piac sem rendelkeztek kellő anyagi potenciállal. Az elmúlt években azonban ezen a téren változás állt be, a gazdag országok is belátták, hogy a határok átjárhatósága miatt a fertőzött régiókból a betegek behurcolhatják a rezisztens törzseket a fejlett országokba is. Emiatt várható, hogy a közeli jövőben megtörténik egy új és hatékony gyógyszer kifejlesztése és piacra kerülése – mondta Kovács Gábor.
origo.hu
Északkeleten -10 fok is lehet
