A kormány gyakorlatilag levette a kezét a szociálisan rászorulókról. Holott a válság miatt egyre több a segítségre szoruló, hiszen a munkájukat elveszítő emberek egyik pillanatról a másikra utcára kerülhetnek. Januártól mégis drasztikusan csökken az idősekre, betegekre, hajléktalanokra fordítható keret. A szakemberek szerint a tél közepén történő hatalmas pénzkivonás miatt az idén tömegével zárhatnak be az idős- és a fogyatékosotthonok. Az is elképzelhető, hogy a pénzhiány miatt a leghidegebb éjszakákat az utcán kell majd töltenie a hajléktalanok egy részének, mert a szeretetszolgálatok képtelenek lesznek finanszírozni a megnövekedett igényeket. Szakemberek szerint bármelyik pillanatban előfordulhat, hogy az egész szociális ellátórendszer összeomlik, és idősek, betegek kerülnek egyik napról a másikra az utcára.
– A megszorítások miatt előfordulhat, hogy év közben kell bezárni idősotthonokat, ami azzal fenyeget, hogy az idős betegek egy része az utcára kerülhet, hiszen sokan eladták lakásukat, amikor beköltöztek az otthonokba – jelentette ki Pósfai Gábor, a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesületének (SZESZE) elnöke. Emlékeztetett: az idősek átlagos intézményi ellátására 2005-ben még 769 ezer forintot adott az állam, tavaly már csak 689 ezer forintot. A büdzsé az idén tovább csökkentené az összeget 635 650 forintra, vagyis miközben a költségek folyamatosan nőnek, a támogatás évről évre kevesebb. A szakember kiemelte az emelt szintű intézményi ellátás támogatásának csökkentését: 2005-ben még 769 ezer forintot adtak erre a célra, tavaly már csak 543 ezret, az idén pedig csak 309 ezer forinttal segítenék a rászorulók ellátását, vagyis egy év alatt mintegy negyven, öt év alatt több mint hatvan százalékkal csökkent a normatíva.
A külön szoba luxus?
Az emelt szintű ellátás azt jelenti, hogy az idősek külön szobát kapnak az intézményben, amit korábban egyszeri belépési díjjal megváltottak maguknak. Pósfai szerint a kormány úgy tesz, mintha ez a jómódú idősek szükségtelen luxusa volna, így ellátásukat indokolatlan nagymértékben támogatni. A valóságban azonban sok idős ember például lakását adta el, hogy be tudja fizetni a belépési díjat, és a nyugdíja semmivel sem magasabb, mint átlagos ellátásban részesülő társaié. Aki pedig azt állítja, hogy egy külön szoba szükségtelen luxus, annak érdemes elgondolkodnia, ő hogyan él.
Pósfai felháborítónak tartja az otthon közeli ellátás támogatásának drasztikus megkurtítását is. Az ilyen ellátásban a legrászorultabbak részesülnek, vagyis főként azok a falvakban élő beteg kisnyugdíjasok, akiknek lakóhelye közelében nincs idősotthon, így a szakemberek látogattak el hozzájuk, és gondoskodtak étkezésükről. Rájuk tavaly – nyugdíjuk mértékétől függően – évente legfeljebb 270 ezer forintot szánt az állam, az idén azonban már csupán 166 ezer forint jut erre a célra. Pósfai szerint az elvonás különösen az alacsony jövedelmű kisnyugdíjasok ellátását veszélyezteti, hiszen esetükben a költségvetés megszünteti a jövedelem szerinti differenciált támogatást, és mindenki esetében egységes – a tavalyi minimumnál is kevesebb – normatívát fizet majd. Ezzel arra kényszeríti a kistelepülések önkormányzatait, hogy szüntessék meg az otthon közeli ellátást, hiszen a kevesebb támogatás és az alacsony nyugdíjak nem fedezik az ellátás költségeit.
Tizennégymilliárdos mínusz
Az idősek mellett munka, ellátás és fedél nélkül maradhatnak a fogyatékosok is. A szakellátó otthonoktól összesen tizennégymilliárd forintot von el a kormány, amely még súlyosabb annak fényében, hogy az otthonok állami támogatása 2005 óta folyamatosan csökken. Löfflerné Orbán Gyöngyi, a Flóra Értelmi Fogyatékosokért és Autistákért Alapítvány alapítója lapunknak korábban leszögezte: a normatívák idei csökkentése súlyosan érinti az ágazatot. A pénz már évek óta nem fedezi a betegek ellátásának tényleges költségeit. A fogyatékosotthonok közül csak azok tudnak fennmaradni, amelyek magánadományokból összegyűjtik a működéshez hiányzó pénzt. A mai napig nagyon kevés a fogyatékosokat ellátó intézmény, ami túlzsúfoltságot eredményez, és még az is előfordulhat, hogy egyesek emiatt kimaradnak az ellátásból. A szakember szerint a jogszabályok a lakók létszámához kötik, mely térségeknek, illetve kerületekhez kell fenntartaniuk otthonokat. Ez a fővárosban túlterheltséghez vezet, mert az otthonoknak több kerület betegeit kell fogadniuk. Vidéken még rosszabb a helyzet, hiszen ott hatalmas távolságok lehetnek a fogyatékkal élő lakóhelye és az intézet között, így sokan egyáltalán nem is jutnak ellátáshoz. A kormány ellehetetleníti a fogyatékosok munkába állását is: 8,5 milliárd forinttal csökkenti a megváltozott munkaképességűek támogatását, ami az ezzel foglalkozó cégek csődbe meneteléhez és a fogyatékosok tömeges munkanélkülivé válásához vezet. Soltész Miklós (Fidesz–KDNP) leszögezte: 2004-ben még mintegy 54 ezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztattak, csak minden tizedik fogyatékkal élő kapott munkát. Az unióban 40-50 százalékos a foglalkoztatottság szintje. Nálunk a jelenleg is szégyenteljes helyzet az idén tovább romlik. Hozzátette: ez a lépés nemcsak erkölcstelen, de gazdaságilag is rossz, hiszen a járulékfizetőkből munkanélkülieket csinál, akiket majd az államnak kell eltartania. A politikus embertelennek nevezte a fogyatékosok nappali, illetve bentlakásos intézményeinek támogatását érintő elvonásokat is. Soltész szerint a fogyatékosotthokat érő megszorítás első következménye a dolgozók egy részének elbocsátása lesz, utána jönnek a tömeges intézménybezárások. Leszögezte: ha az intézetek szélnek eresztik a fogyatékosokat, az szörnyű emberi tragédiákhoz vezet.
Kegyetlen megszorítások érik januártól a gyermekotthonokat és az állami gondoskodásból kikerülő fiatalokat is. A kormány gyermekenként csaknem százezer forinttal csökkenti a speciális és különleges ellátásra szorult, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek ellátásának támogatását. Ezzel a lépéssel éppen a legelesettebbektől veszik el az esélyt, a kevesebb pénz ugyanis fejlesztésüket is megakaszthatja. A kiemelt támogatás a három év alatti kisgyermekek, a tartósan beteg, fogyatékos, az alkohol- vagy drogfüggő, illetve súlyos magatartási, pszichés és beilleszkedési zavarral küzdő gyerekek után jár 17 éves korig. Ha ők nem kapnak megfelelő fejlesztést, később esélyük sem lesz az önálló életre, és életük végéig állami segítségre szorulnak majd.
Életkezdés fél pénzből
Az állami gondoskodásban élő, egészséges gyerekek ellátására az idén a jelenleginél 68 ezer forinttal jut majd kevesebb gyermekenként. Látszólag az utógondozói ellátást éri a legkisebb elvonás, az alapnormatíva ugyanis csak háromezer forinttal csökken. A valóságban azonban ezen a területen lesz a legnagyobb érvágás. Az utógondozói ellátás lényege, hogy 18 éves fiatal ne kerüljön egyik napról a másikra az utcára. A törvény szerint azok a 18 életévüket betöltött állami gondozottak kérhetik az utógondozói ellátást, akik felsőfokú tanulmányokat folytatnak, illetve akik 18 évesen „létfenntartásukat önállóan biztosítani nem tudják”. Az idén kevesebb gyerek lesz jogosult az ellátásra, és nagy többségükre jóval kevesebb pénz is jut majd. A költségvetés úgy rendelkezik: ha a jövőben a gyámhivatal nem saját magától rendeli el a nagykorúságot elérő személy utógondozását, hanem azt a fiatal, vagy annak gyámja kéri, akkor csak a normatíva nyolcvan százaléka jár. Nemcsak kevesebb jut egy fiatalra, de csökken az ellátásra jogosultak száma is, a költségvetés megszorításaihoz benyújtott salátatörvény az iskolába nem járó fiatalok esetében 24-ről 21 évre szállította le az ellátás igénybevételének korhatárát. Az Oszkó-csomag arról is gondoskodik, hogy az utcára rakott fiatalok jóval kevesebb pénzt kapjanak az életkezdéshez, mint eddig. Az otthonteremtési támogatás mellett eddig a családi pótléknak a gondozás évei alatt felhalmozott része is megillette az önálló életet kezdő fiatalt. A kormány januártól lehetővé teszi a fenntartóknak, hogy a jövőben a családi pótlék ötven százalékát a gyerek ellátására fordítsák, így a gondozásból kikerülő fiatal a jövőben a családi pótléknak – az eddigi száz százalékkal szemben – csupán felét kapja majd meg.
Családok konténerben
– A gyermekvédelmet érintő kíméletlen megszorítások egyetlen elemének sincs szakmai indoka. A szakmai törvényekre nem is érdemes hivatkozni, hiszen a kormány azokat kénye-kedve szerint átírja, csak hogy végre tudja hajtani az elvonásokat. Kérdés, alkotmányosan nem aggályos-e a gyerekek jogait védő jogszabályok salátatörvényekkel való átszabása – jelentette ki korábban lapunknak Molnár László, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója. Hozzátette: az állami gondoskodásban élő fiatalok a legkiszolgáltatottabbak, nincs, aki megvédje őket. A Herczog László által vezetett szociális tárcával tárgyalni sem érdemes, a kormány ugyanis végrehajtó szerepkörre kárhoztatta a szakminisztert, akinek nincs komoly döntési jogköre pénzügyi kérdésekben. Molnár szerint nagy a valószínűsége, hogy a normatívák drasztikus csökkentése, illetve az utógondozói ellátásra jogosultak körének szűkítése miatt szakembereket kell elbocsátani. Hozzátette: a fogyatékosok, pszichés zavarral küzdők ellátása a pénzhiány miatt ma sem igazán magas színvonalú, az újabb elvonás következtében pedig tovább romolhat a minőség.
A hajléktalanellátás támogatásának drasztikus csökkentése is drámai következményekkel járhat. Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint jelentősen megnőtt az utcára került vagy életveszélyes körülmények között élő gyermekes családok száma, ám az állam máig képtelen volt kiépíteni olyan rendszert, amely megfelelő menedéket jelentene nekik. Leszögezte: a családok átmeneti otthonaiban állandó telt ház van, a bekerülni vágyókat várólistára teszik. Férőhely hiányában azonban a gyermekes anyák gyakran megpróbálnak elrejtőzni a szociális munkások elől, mert attól tartanak, hogy a gyermeket elszakítják tőlük. A szülők ezért erdőkben, sátrakban húzzák meg magukat a kicsikkel, ezzel azonban közvetlen életveszélynek teszik ki őket. Vecsei leszögezte: ha most nem akadályozza meg a családok szétesését, akkor a gazdasági válság után még hosszú ideig számolni kell az elhúzódó szociális válsággal. Nemcsak azok a gyermekek vannak életveszélyben, akik közvetlenül az utcán élnek, hanem azok is, akik fűtetlen konténerekben, lakókocsikban, telepi viskókban húzzák meg magukat.
Januártól jelentősen csökken a hajléktalanellátás normatív támogatása, miközben egyre többen szorulnak segítségre. A nagy ellátóknál előfordulhat, hogy a pénzhiány miatt az igény ellenére sem tudják megnyitni a krízishelyeket, a kisebb szervezetek egy része pedig akár csődöt is jelenthet. A szociális hálón évek óta hatalmasak a lyukak, de az idei büdzsé ágazatot érintő megszorításai az egész ellátó rendszert bedönthetik. Öt év alatt negyven százalékkal értéktelenedett a normatíva összege, ami a működésképtelenség határára sodorta az intézményeket.
Az adományokban bíznak
Vecsei azt mondta: biztos, hogy a mostani télen több lesz a menedéket kereső, mint tavaly, azt azonban egyelőre még nem látni, milyen mértékű lesz a létszámnövekedés. Leszögezte: elvileg senkinek nem kellene az utcára szorulnia, krízis esetén ugyanis éjszaka megnyithatók az úgynevezett időszakos férőhelyek. Ágy tehát lenne, a gond az, hogy ezeket nem tudják miből finanszírozni, a pluszférőhelyek megnyitása esetén ugyanis olyan kevés pénzt ad az állam, ami csak a töredékét fedezi az ellátásnak. Ha az adott ellátónak van elég pluszpénze adományokból, akkor meg tudja nyitni a krízishelyeket, de ha nincs, kénytelen lesz zárva tartani azokat. Az a helyzet állhat elő, hogy lesz ugyan hely, mégsem engedik be a fagyoskodó embereket.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
