Marad a sokszínűség

A Bajnai-kabinet által keresztülvert költségvetés 2,2 milliárd forinttal kurtítja meg a Debrecennek juttatott állami normatívákat, a kulturális támogatások ezen belül 250 millióval csökkennek. A megszorítások miatt a cívisváros tíz százalékkal kénytelen visszafogni kulturális célú kiadásait, intézménybezárást, létszámleépítést azonban nem tervez, és a programkínálat sokszínűségét is megőrzik – tájékoztatott Halász János, Debrecen alpolgármestere.

Nem tartja fontosnak a kultúrát, nem kezeli súlyának megfelelően az ágazatot a szocialista kormányzat amit az is bizonyít, hogy más területek normatív támogatása valamivel több, mint ötven százalék marad idén is, a kultúráé viszont 33 százalék körüli mértékre csökken – mutatott rá az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöki posztját is betöltő Halász János. Sajnálatosnak nevezte, hogy mindössze Budapesten van néhány olyan intézmény, aminek működtetéséért valóban felelősséget vállal a kormányzat. Ilyen intézmény például a százszázalékos állami támogatásban részesülő Opera, a Nemzeti Színház, illetve húsz budapesti múzeum és galéria. Ezek pozitív diszkriminációja, még ha helyes is, mindenképpen eltúlzott, ha figyelembe veszszük, hogy a nagyvárosok kiállítóhelyeinek, művelődési központjainak és könyvtárainak be kell érni ennek a töredékével. Debrecenben az idei elvonások hatásait is beszámítva 35 százalékra csökken a kulturális élet állami támogatásának az aránya, ami azt jelenti, hogy az intézményi szférától 110 millió forintot von el központi költségvetés, nonprofit kft.-k pedig 130 millióval kapnak kevesebb pénzt 2010-ben az állami büdzséből. A fővárosi és vidéki galériák támogatása közötti aránytalanság sok esetben nehezen magyarázható, hiszen az ugyancsak megkurtított lehetőségek olyan kiállítóhelyeket is sújtanak, mint a Modem. A debreceni létesítmény ugyanis a vidék legnagyobb kortárs képzőművészeti galériájaként egy-egy tárlatával százezreket vonz, és nemzetközi mércével mérve is jegyzett.
– A megszorítások ellenére egyetlen intézményünk bezárását sem tervezzük, és létszámleépítésre sem gondolunk, azzal viszont számolni kell, hogy a jelenleg érvényes költségvetés érvényben maradása esetén az év végén szokásos nemzetközi színvonalú zenei rendezvények számát csökkenteni kell – hangsúlyozta az alpolgármester. Halász János szerint a nívós zenei rendezvények évek óta megszokott kínálata fenntartatására ennek ellenére mutatkozik esély, mert joggal feltételezhető, hogy a választások után olyan kormányzat kerül hatalomra, amelyik helyén kezeli a vidéki kulturális centrumok támogatását. Nincs remény viszont arra, hogy a már tavaly megépített, ám belül még ki nem alakított új színház belsőépítészeti munkáit 2010-ben befejezzék és már idén megkezdődjenek benne a rendszeres előadások. Az akadály ebben az esetben sem más, mint a pénzhiány. A fedezetet Halász János reményei szerint legkorábban 2010 elején teremtheti elő EU-pályázatok segítségével a város.
Az új színházak építése kapcsán az alpolgármester megjegyezte, Szombathely esetében megmutatkozott, hogy azok a városok, amelyek élén szocialisták állnak, a most záruló ciklusban is eredménnyel pályázhattak állami támogatásra. A vasi megyeszékhely új teátrumára például az utóbbi két évben 1,8 milliárd forintot ítélt meg a kulturális kormányzat.