Hagyó felemelkedése és bukása

Hagyó Miklós, az MSZP országgyűlési képviselőjének alakjában bizonyos értelemben Stendhal karrierregényének, a Vörös és fekete szereplőinek XIX. századi kevert személyiségjegyeire ismerhetünk. Az egykor Budapest vagyongazdálkodásáért és városüzemeltetéséért felelős szocialista főpolgármester-helyettes életútjából a vidéki kisvárosból indult, családjából mindig kilógó, a hatalom és a vagyon megszerzéséért bármit feladó karrierista figura alakja rajzolódik ki, amely keveredik a politikai törtetést és háttéralkuk eszközeit alkalmazó jellemmel. A BKV-botrányok kirobbanása óta csak a feltételezés szintjén emlegetett Hagyó-féle kézi vezérléses módszerről szóló első egyértelmű bizonyítékot a Magyar Nemzet a múlt héten mutatta be. Ezt követően előbb Demszky Gábor szabad demokrata városvezető támadta meg Hagyót – akire sajtóértesülések szerint terhelő vallomást tettek a BKV volt vezetői is –, majd az MSZP fővárosi elnöksége kérte arra, hogy mondjon le budapesti listás helyéről és fővárosi közgyűlési mandátumáról.