A másik Csinszka

Márffy Ödön felesége ihlette képeiből, Ady, a költő múzsájából a festő múzsájává lett Boncza Berta életének fordulópontjait bemutató filmekből, versekből, dokumentumokból álló kiállítás nyílt tegnap a debreceni Modemben. A május 23-ig megtekinthető tárlat címe: A másik Csinszka.

2010. 03. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rockenbauer Zoltán kurátor bevallottan a tavaly kiadott, A halandó asszony című könyve rendező elvét választotta a debreceni kiállítás vezérfonalának is. Amint lapunknak elmondta, mindkét munkájával arra akar rávilágítani, hogy Csinszka ihlető hatása legalább annyira érvényesül Márffy Ödön, mint Ady Endre művészetében. E tragikus sorsú nőalak ugyanis Ady Csinszka-versein keresztül mindannyiunk ismerőse. Az a tény viszont, hogy Ady halálát követően Csinszka közel egy évig Babits Mihály szerelme volt, majd férjhez ment Márffy Ödön festőművészhez, akit házasságuk 14 évében – negyvenéves korában bekövetkezett haláláig – nagyszerű portrék, aktok, jelenetek tucatjainak megalkotására ihletetett, kevésbé köztudott.
Ez a sorozat a festő életművében hasonló jelentőségű, mint Ady Endre költészetében a Csinszka-ciklus – mutatott rá Rockenbauer Zoltán.
A kiállítás formájában most először feldolgozott történet temetéstől temetésig ível, Ady Endre koporsójától Csinszka síremlékéig kíséri végig a „búsképű, nagy szemű legény” özvegyének és a festő hitvesének sorsát. Elsősorban persze Márffy és Csinszka házasságán keresztül, amely mindkettejük számára megnyugvást, révbe érést jelentett, és leginkább a közös otthonépítés jegyében telt. A Szamóca utcai villa, ahol Márffyék laktak, a maga idilli környezetével a festő legfőbb ihlető forrása volt.
A franciás iskolázottságú Márffy, aki korábban a Nyolcak avantgárd csoport festőjeként vált ismertté, a húszas évek elejére fokozatosan megváltoztatta korábbi, fauve-expresszionista stílusát, és nem kis részt Csinszka ihlető hatására, a „párizsi iskola” dekoratív látásmódjára emlékeztető harmonikusan színpompás képeket kezdett festeni.
A festő Csinszka-korszakának keresztmetszetét is adó debreceni tárlaton szereplő művek túlnyomó része arckép, de akadnak közöttük aktok, kerti munkát ábrázoló képek, csendéletek és olyan többszereplős alkotások is, amiken fel-feltűnik Csinszka bubifrizurás, törékeny alakja. A festő felesége személyiségének lírai és nyugtalanul vibráló jegyeit egyaránt megragadja: míg a festményeken a lélek finomabb rezdülései tárulnak elénk, addig a grafikákban Csinszka lényének ellentmondásai nyernek kifejezést sokszor karikatúraszerű megfogalmazásban.
A Márffy-műveket a kiállításon dokumentumok, levelek, Csinszka rajz- és verspróbálkozásai egészítik ki, valós képet adva e művészi hajlamokkal megáldott, magát azonban leginkább a múzsa szerepben megtaláló aszszonyról.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.