Bukik a Malév-államosítás?

Jogellenesnek tartja a Malév állami támogatását a Wizz Air, és az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben. Egyébként a magyar kormány csak elodázza a légitársaság problémájának megoldását azzal, hogy visszaállamosítja – fogalmaz a rivális.

Az Európai Bizottsághoz fordul a Wizz Air fapados légitársaság azért, hogy az vizsgálja ki a magyar állam döntését, amellyel újabb jelentős állami finanszírozást nyújt a veszteséges Malévnak. A Wizz Air szerint megkérdőjelezhető a döntés jogszerűsége. A lépés ugyanis 25 milliárd forintos állami támogatásnak minősíthető. A légitársaság közleményében rámutatott, hogy a bejelentés előtt az Európai Bizottság nem hozott támogató határozatot. Ezért az valószínűleg illegális állami szubvenciónak minősül majd, amely sérti az állami támogatásra vonatkozó szabályokat. A Malév újraállamosítása nem felel meg az EU versenyszabályainak sem – vélik a Wizz Airnél. A légi közlekedés liberalizációja jelentősen javította a szektor versenyképességét, és komoly előnyöket hozott az utasoknak. Azért van versenyjog, hogy a versenyt fenntartsa és megvédje, a magyar államnak pedig tiszteletben kellene tartania ezeket a szabályokat.
A konkurens légitársaság szerint az állam az adófizetők pénzét költi a veszteséges Malévra. Ugyanezt az összeget elkölthették volna arra is, hogy a Malév csődje kapcsán keletkezett negatív hatásokat kezeljék.
A Wizz Air álláspontja szerint a Malév életképtelen légitársaság, amely felelőtlen pénzügyi gazdálkodás miatt rekordveszteséget termelt az elmúlt években. Esetleges eltűnése nem rázza majd meg a magyar utasokat, a versenytárs légitársaság ugyanakkor nem foglalkozik a nemzeti légitársaság háromezer munkavállalójával.
Nem marad hosszú ideig 95 százalékos állami tulajdonban a Malév, az orosz Vnyesekonombank várhatóan rövidesen maximum 25 százalékos részesedést szerez benne – tájékoztatta lapunkat Kamarás Miklós. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, az orosz bank a megállapodás szerint tíz napon belül terjeszti felügyelőbizottsága elé a tulajdonszerzéshez szükséges 30,4 milliárd forintos hiteltőke-konverzióról szóló tervezetet abból a célból, hogy maximum 25 százalékos tulajdoni hányadot szerezzen a Malévban.
Az orosz sajtó bő terjedelemben foglalkozott az orosz–magyar megállapodással. A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy a Malév volt az új Szuhoj Spurpejet 100 (SS) gépek eddigi legnagyobb megrendelője, mert tavaly a Le Bourget-ben tartott légiszalonon egymilliárd dollár értékben 30 SS vásárlásáról írt alá előzetes megállapodást. Az új tulajdonos nyilván felülvizsgálja majd a Malév stratégiáját és hosszú távú terveit, illetve kérdés, hogy marad-e hely a repülőgépek vásárlására.