Kétszázezer forinttal tartoznak a tanulónak

A válságot erősen megsínyli a szakmunkásképzés. A bevételek drasztikus megcsappanása miatt egyre több vállalkozó késik a tanulói ösztöndíjak kifizetésével, sőt arra is akad példa, hogy ilyen-olyan ürüggyel megpróbálnak kibújni a fizetési kötelezettség alól. A kamarák egyelőre mégsem vonják meg a jogot a képzőhelyektől, mert drasztikusan fogynak a tanulók fogadására alkalmas cégek.

2010. 03. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Menydörgős Anita 26 éves, szülei meghaltak, húgait egyedül kell eltartania. A kisebbik testvér 17 éves, a kisvárdai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola pincértanulója. A lány a Labella Kft. által üzemeltetett Novák étteremben volt gyakorlaton több mint egy évig, a képzőhelynek a vonatkozó törvények szerint havonta minimum 15 ezer forintos ösztöndíjat kellett volna adnia neki, ám a pénzt máig hiába várja. Nővére, aki egyúttal a gyámja is, először szépszerével próbálta rávenni Lakatos Mihály étteremtulajdonost, hogy fizesse ki a húgának járó pénzt, ami mostanra meghaladja a kétszázezer forintot, ám kérésük nem talált meghallgatásra.
– Többször is beszéltem a vállalkozóval, kértem tőle, fizesse ki a húgomnak járó ösztöndíjat. Ő egy ideig ígérgette, hogy fizet, majd ígéretét visszavonta. Csak 37 ezer forintot akart adni, ám mi ezt nem tudtuk elfogadni. Nehezen élünk, szükség van a létfenntartáshoz az ösztöndíjra is, nem tudunk lemondani róla, ezért bírósághoz fordultunk – mondja Menydörgős Anita. A fiatal nő hozzáfűzte, tudomása szerint húga esete nem egyedi, több tanuló is van hasonló helyzetben, de nem mernek szólni, mert félnek, hogy elküldik őket a gyakorlati képzőhelyről.
Lakatos Mihály az eset kapcsán lapunknak úgy nyilatkozott, Menydörgős Anita húgának az elmúlt tanévben nem volt tanulószerződése, együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatta, azzal pedig nem jár ösztöndíj. A vállalkozó azt állítja, ő nem hibázott, a tanulónak kellett volna a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával tanulószerződést kötni, és mivel ez nem történt meg, nem tud neki fizetni. Hozzáfűzte, tavaly szeptemberben a lány nem jelent meg a gyakorlati képzőhelyen. Távolmaradását nővére azzal magyarázta, húga almát szedni jár, mert kell a pénz a megélhetésükre. Később is csak öt-hat alkalommal jelentkezett, majd átment egy másik vállalkozáshoz gyakorlatra, ezért csak 37 ezer forint jár neki a tavalyi évre – állította a vállalkozó.
A megyei kamara szakképzési tanácsadója, Kajdi József nem tudta megerősíteni Lakatos Mihály állítását. – A tanulói szerződést a vállalkozónak és a tanulónak kell egymással megkötnie. A kamara nem a tanulóval, hanem a vállalkozással áll kapcsolatban, ami úgy jön létre, hogy a cég bejelenti, tanulót szeretne vállalni. A kamara ennek alapján megvizsgálja, a jelentkező cég tudja-e biztosítani a gyakorlati képzés jogszabályban előírt feltételeit, majd határozatot hoz arról, az adott cég működhet gyakorlati képzőhelyként, illetve ellenőrzi, hogy a képzőhely teljesíti-e folyamatosan a feltételeket. Ilyen határozattal mintegy ötszáz céget jelöltek ki gyakorlati képzőhelyként a megyében, ezek egyike a Labella Kft. is, ahol több mint tíz tanulót foglalkoztatnak. Kérdésünkre, nem merült-e fel, hogy megvonják a tanulóképzés jogát a Labella Kft.-től, Kajdi József úgy nyilatkozott: a vállalkozó nekik ígéretet tett a pénz kifizetésére, és ők ezt elfogadták, mert a partnercégek – ha csúszva is, de – eddig mindig teljesítették kötelezettségeiket. – Sajnos egyre több az olyan vállalkozás, amely gazdasági nehézségei miatt nem tudja időben kifizetni az ösztöndíjat és annak közterheit, így ha azt látjuk, hogy a képzőhely tulajdonosa bevételei megcsappanása miatt nem tud időben teljesíteni, többnyire türelmesek vagyunk. Észak-Szabolcs kifejezetten válság sújtotta terület, az építőipari cégek mellett egyre több vendéglős is nehéz helyzetbe kerül, így ha eggyel megszakítjuk a kapcsolatot, nem biztos, hogy találunk másikat helyette – mondta.
Az eset kapcsán Gyenes István, a II. Rákóczi Ferenc szakközépiskola igazgatóhelyettese úgy nyilatkozott: az iskola is két tűz között van. Belátják, hogy a tanulók jogosan kérik az ösztöndíjat, és meg is keresik a vállalkozót, ha panasszal fordulnak hozzájuk a gyerekek, ám nem tudnak erélyesen fellépni. Ha elveszítik a gyakorlóhelyet, az nekik sem jó, mert félő, hogy nem tudják pótolni. Ha pedig egy tanuló nem tudja igazolni, hogy eltöltötte az előírt időt a gyakorlati képzőhelyén, nem kaphat szakmunkás-bizonyítványt. Ez pedig sem az iskolának, sem a gyerekeknek nem érdeke.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.