Több pénze van a magyar cégekben a külföldieknek, mint a hazai vállalkozóknak. A Magyar Iparszövetség számai szerint 2008-ban a cégek 13 754 milliárd forintos össztőkéjéből 8217 milliárddal külföldiek rendelkeztek. Vagyis a hazai gazdaságnak csupán a 40,3 százaléka van magyar kézben. Hogy ez a szám a régiós összehasonlításban mit jelent, azt jól szemléltetik a cseh adatok, ott ugyanis a vállalkozások 57 százalékával rendelkeznek a hazai cégtulajdonosok. – A cseh tőke többségi súlyát az adja, hogy a kis és közepes nagyságú cégek határozzák meg a vállalkozói szférát – idézi a távirati iroda a cseh adatokat publikáló Cekia ügynökség elemzőjét. A cég szerint már a külföldi társaságok 43 százalékos aránya is azzal fenyeget, hogy a gazdaság nehéz helyzetbe kerülhet, ha a cégek egyszer csak úgy döntenek, hogy elhagyják az országot.
Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások (kkv) súlya jóval kisebb a hazai gazdaságban, mint Csehországban vagy Lengyelországban, így mi még kiszolgáltatottabb helyzetben vagyunk, mint a régiós társaink. Vadász György, az iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint már a hatvanszázalékos külföldi tulajdonrész is nagyon magas, de ha nem történik gyökeres fordulat a magyar gazdaságban, hamarosan nyolcvan százalékról beszélhetünk. A szakember szerint az alultőkésített hazai cégek többségének esélye sincs arra, hogy hitelt kapjon a kereskedelmi bankoktól. A szektor mindössze 22 százaléka rendelkezik banki kapcsolatokkal, holott az Európai Unióban az átlag közel nyolcvan százalék. – A kereskedelmi bankoknak jelenleg nem áll érdekében finanszírozni a kisebb magyar cégeket – közölte Vadász György.
A társelnök szerint a problémára az jelentene megoldást, ha egy külön pénzintézetet hozna létre az állam. Ez a bank másképp működne, mint a hagyományos társai, nem a profit hajszolása lenne a fő feladata, hanem az, hogy minél több kis cég számára biztosítsa a működéshez szükséges pénzeket. A szakember szerint már létezik néhány jó kezdeményezés, ezek egyike a Széchenyi-kártya.
A vállalkozások többsége hazánkban nem üti meg a bankok által felállított mércét, vagy ha mégis megfelelnek a követelményeknek, akkor a pénzintézetek túlzott biztonságra törekszenek, s olyan fedezetet követelnek, amelynek csak kevés társaság felel meg. A lapunknak nyilatkozó vállalkozói szervezetek is elkeserítőnek tartják a helyzetet. – Míg egy éve egy igazán előnyösnek tűnő szerződéssel is be lehetett menni a bankba, s joggal lehetett reménykedni a sikerben, addig ma már az ingatlanfedezet sem mindig elég – közölte lapunkkal nemrégiben Benei Irén, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke. – Előfordul, hogy a pénzintézetek meg sem nézik a finanszírozásra váró projektet, mégis elutasítják a kérelmet. Sokan a pályázatokhoz szükséges önerőt sem tudják előteremteni – tette hozzá. Sok vállalkozó érzi úgy, hogy ördögi körbe került az ország. A gazdasági válság és a körbetartozások miatt nagyon kockázatossá váltak a cégeknek nyújtott hitelek, ám ezek nélkül csak kevesen tudják túlélni a nehéz hónapokat. A kifizetetlen számlák miatt a vállalkozások nem tudják törleszteni a hitelüket, így a következő kölcsönről már nem is álmodhatnak.
Szigorúbb thm-szabályok. Szigorodnak a teljes hiteldíjmutató (thm) számításának szabályai, a jövőben figyelembe kell venni a hitellel kapcsolatban felmerülő összes költséget. Június 11-e után már nemcsak a hitelező felé felmerülő költségeket kell tehát majd feltüntetni, hanem például a hitelközvetítőnek kifizetett díjat is. A thm tartalmazni fogja az értékbecslés, a helyszíni szemle, a számlavezetés, az ingatlan-nyilvántartási eljárás, a biztosítás és a garancia díját is. Ha pedig akciós időszak van valamely hiteltípus esetében, nem az akciós mutatót kell feltüntetni, hanem az akció lejárta utáni thm-et. (MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
