Nem voltak kedvezményezettjei a társadalombiztosításnak, és magyar taj-számmal sem rendelkeztek azok a külföldi páciensek, akiket így jogosultság nélkül kezeltek 2008–2009-ben az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) VIP- belgyógyászatán. A betegek között a nemzetközi szervezett bűnözés tagjai, ukrán és szerb maffiózók is lehettek – értesült lapunk. Bár bűnpártolás miatt egyik hatóság sem vizsgálódik, az ügyben korábban eljárást indított a Budapesti Katonai Ügyészség és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A Honvédelmi Minisztérium (HM) is tud a történtekről, a tárcát – állításuk szerint – a BRFK értesítette. A rendőrség viszont arról adott felvilágosítást lapunknak, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal jelzése alapján kezdték vizsgálatukat.
Úgy tudjuk, az említett részleg vezetője és közeli munkatársai tudtak a csalásokról, sőt aktívan részt is vettek benne. A VIP-belgyógyászat korábbi vezetője, V. Á. már nem az ÁEK dolgozója. Az intézmény belső vizsgálatának eredményéről a kommunikációs vezető nem adott felvilágosítást, így nem tudni, hogyan derült fény a csalásokra, s a belső vizsgálat hány dolgozó felelősségét állapította meg.
Az elkülönítettek nyugalma
Az ÁEK VIP-osztálya a különleges páciensek nyugalma érdekében más osztályoktól elkülönítetten működik. Ez is közrejátszhatott abban, hogy éveken át számos külföldi – köztük alvilági figurák – kereste fel az intézményt, ahol a magyar társadalombiztosítási kassza terhére, hamis személyazonossággal kezelték őket. Az ügy belső vizsgálat tárgya lett, ezért telefonon kerestük az ÁEK főigazgatóját, Szilvásy Istvánt. Ám miután jeleztük, hogy a VIP-osztályról kérdeznénk, közölték: a vezető nem elérhető, forduljunk a kórház kommunikációjáért felelős Bozi Judithoz, aki viszont azt mondta: nem hiszi, hogy bármit mondaniuk kéne erről. Végül e-mailben közölte, az egészségügyi központ nem kíván nyilatkozni.
A főnök hallgat
Úgy tudjuk, Szilvásy István „csak” a nyomozás idejére vállalt önkéntes némaságot. Így nem tudhattuk meg tőle, miként fordulhatott elő, hogy – vélhetően – észrevétlenül, éveken át követtek el a dolgozók bűncselekményeket a VIP-osztályon, s miért nem tett feljelentést a tudomására jutott súlyos visszaélések miatt. Kérdés az is, felsőbb segítség nélkül egy orvos és egy ápoló hogyan játszhatta ki az ÁEK szigorú számítógépes nyilvántartási rendszerét. A kórháznak saját belső információs bázisa van a betegek adatairól. A nyilvántartáshoz különböző szintű hozzáférésekkel rendelkeznek a dolgozók, beléphet például egy nővér, lekérdezheti a páciens adatait, kórtörténetét, de más kódokkal lépnek be az orvosok, akik a rendszerben gyógyszeres kezelést, terápiákat is előírhatnak. A taj-számok átírásához vagy meghamisításához vélhetőleg magas szintű hozzáférés szükséges. A gyanú szerint számos esetben létező, de az ÁEK-ban nem kezelt betegek azonosítóival éltek vissza, de előfordulhatott, hogy fiktív társadalombiztosítási számokkal vettek fel külföldi betegeket, s a rendszer nem jelezte a hibát.
Közokirat-hamisítás gyanúja
Lapunk úgy értesült, a kórházi belső vizsgálat kezdetén közokirat-hamisítás gyanúja vetődött fel a VIP- osztályt vezető V. Á. doktornővel szemben. Felettesei kilátásba helyezték, hogy ezért akár többéves börtönbüntetést is kaphat, ha feljelentik, ám ez nem történt meg.
A honvédelmi tárca kommunikációs főosztályától azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a doktornő közalkalmazottként látta el feladatát, s szabadságát töltötte, amikor a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének bűnügyi helyettese, Bodnár Zsolt októberben jelezte az ÁEK-nak, hogy büntetőeljárást indítottak V. Á. ellen. A gyanúsított ekkor rövidesen kérte közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését a kórháztól, s az intézmény „saját kérésére” novemberben meg is vált tőle. V. Á. tudomásunk szerint jelenleg a fővárosi Szent Imre-kórházban dolgozik.
Szóba jöhet a bűnpártolás is
A BRFK arról tájékoztatott, hogy az ügyben három embert gyanúsítanak. Egyikük az említett doktornő, másikuk vélhetőleg az osztály egykori főnővére, illetve egy tolmács. A jelenleg is tartó nyomozás még nem tudta kideríteni, hány beteget kezeltek jogosulatlanul az ÁEK-ban az említett módszerekkel. Azt is vizsgálják, hogy a magyar társadalombiztosítást mekkora kár érte a külföldi potyautasok ellátásával, s hogy azok miként honorálták ezt a VIP-osztály személyzetének. A főnővér, S. E. a kórház belső vizsgálatának kezdetén betegállományba vonult, jelenleg sem munkaképes. A HM válasza szerint az egészségügyi intézmény megvonta tőle a betegek adataihoz való hozzáférést. A nővel az ÁEK munkajogi kérdéseket is szeretne tisztázni, ha felgyógyul hosszas betegségéből.
Más forrásból származó értesülésünk viszont ellentmond az ÁEK állításainak, amely szerint csupán közalkalmazottak vehettek részt a csalássorozatban: az ügyben ugyanis vizsgálatot indított tavaly a Budapesti Katonai Ügyészség is. A hatóság – tudomásunk szerint – nem indít eljárást civilek ellen. Balogh Zoltán szóvivő arról tájékoztatott, hogy a vádhatóság nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított nyomozást az ügyben, de egy éve megszüntette azt, mert nem tudott bűncselekményt megállapítani. A BRFK jelenleg úgy tudja, hogy az ÁEK-ban ukrán betegeket kezeltek az említett módon, ellátásukat valós magyar állampolgárok taj-számaival oldották meg, akik viszont természetesen nem tudtak arról, hogy adataikkal visszaéltek. A HM közlése szerint a tárca megvárja a büntetőeljárás végét, s azután dönt arról, hogy miként térítteti meg a csalásokkal okozott kárt.
További kérdéseket vet fel, hogy a hamisítások mellett szóba jöhet bűnpártolás is, ha olyan alvilági figurákat kezeltek a kórházban, akik ellátásuk alatt akár nemzetközi körözés hatálya alatt is állhattak. Épp így bűnpártolás gyanúját veti fel, hogy a részleget vezető doktornő és munkatársai ellen miért nem tett feljelentést a kórház vezetősége, noha ezt hivatalból meg kellett volna tennie. További rejtély, hogy a VIP-részleg két dolgozója éveken át elkövethette-e az említett bűncselekményeket feletteseik tudta nélkül, illetve rendszeresen, feltűnés nélkül kijátszhatták-e a szigorúan ellenőrzött belső számítástechnikai rendszert.
Pénzzavarban az intézmény
Ha az ÁEK nyilatkozna az ügyben, tisztázhatná, miért nem tett feljelentést Szilvásy István főigazgató a történtek miatt, s a HM miért a már folyamatban lévő nyomozásról szerzett tudomást a BRFK-tól, holott az ÁEK-nak hivatalból jelentenie kellett volna belső vizsgálatának eredményét a tárcának. Lapunk úgy tudja, a hazai egészségügyi intézmények közül jelenleg az ÁEK-nak van a legnagyobb adóssága. Információink szerint az intézménynek a közelmúltban már jelezték a legnagyobb gyógyszergyártók, hogy leállítják szállításaikat, ha a kórház nem kezdi el törleszteni felhalmozott tartozásaikat. Az ÁEK-t magyarországi elit kórházként avatták fel, ám később indoklás nélkül kurtította meg a dolgozók kafetériakeretét, s volt, hogy késett a munkabérek átutalásával is. Az ÁEK-ben rendszeressé vált, hogy a gyógyító munkához a korábban megszokott, bevált minőségűnél rosszabb, de drágább felszereléseket rendelnek meg az illetékesek.
Török Gábor az MLSZ-ben: kívülállóként kritizál, belül fegyelmezetten szavaz















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!