Éttermekben, parkolókban és honvédelmi minisztériumi irodákban osztották a kenőpénzeket a szocialista Szekeres Imre vezette szaktárcánál és a Honvédelmi Minisztérium (HM) cégeinél dolgozó tisztek – derül ki a lapunk birtokába került kihallgatási jegyzőkönyvekből. A bűnszövetséget eddig csak a HM egyik társasága, a HM Térképészeti Nonprofit Kft. esetében ismerték el, de az előzetes letartóztatásba került alkalmazottak vallomásai megerősítik azt a lapunk által már többször felvetett értesülést is, hogy az elmúlt években egy jól bejáratott korrupciós hálózat alakulhatott ki a honvédelmi tárcánál. A bűnszervezetben a tárca tulajdonában álló társaságokon keresztül kellett visszaosztani a milliókat, amelyek kézről kézre járva eljutottak a HM felső vezetőinek irodájáig is. A maffiaszerű bűncselekmények mechanizmusa nem volt bonyolult, a súlyos közpénzeket felemésztő beszerzéseket elnyerő magáncégek a valós árnál hat-tíz százalékkal többet kértek, ezt a pénzt pedig borítékokban adták vissza a bűnszövetségben levő döntéshozóknak. A szálakat a nyomozóknak a minisztériumi irodákig sikerült felgombolyítaniuk, innen a pénz útja már követhetetlen. Cikksorozatunkban a jegyzőkönyvek alapján, konkrét esetekkel mutatjuk be a korrupciós hálózat egyes elemeit egy kenőpénzeket közvetítő százados tevékenységétől kezdve a minisztériumi előszobákban szőnyeget koptató ezredes vezérigazgatón át a használt terepjárókért kuncsorgó katonai főelhárítóig.
*
A HM Térképészeti Nonprofit Kft.-nél kirobbant vesztegetési botrány egyik gyanúsítottja, V. Sándor, a védelemgazdasági főosztály vezető-helyettese nemrég így vallott az őt kihallgató nyomozóknak:
„O. dandártábornokkal az egyik alkalommal vagy a lakásán, vagy valami vendéglátóhelyen leültünk beszélgetni, ahol O. dandártábornok puhatolózott, hogy mennyi pénzt lehetne kivenni a kft.-ből. Arról beszéltünk, hogy egyeztetni kellene L. ezredessel, hogy ezt milyen módon lehetne megoldani, egyáltalán milyen összeget lehetne a cégektől visszakérni. Gyakorlatilag arról volt szó, hogy a HM Térképészeti Nonprofit Kft.-vel szerződésben álló cégek milyen összegben, esetleg százalékban tudnának pénzt visszajuttatni.” A vallomásban említett O. tábornok nem más, mint a szintén előzetes letartóztatásban lévő O. János, a HM egykori védelemgazdasági főosztályvezetője. Az újabb találkozón már L. Szilárd ezredes, a HM Currus Zrt. letartóztatott vezérigazgatója is részt vett, aki akkoriban még a HM Térképészeti Kft. gazdasági igazgatójaként tevékenykedett. A HM két felső vezetője konkrétan közölte L. Szilárddal, hogy pénzt kell kivenni a kft.-ből – emlékszik vissza vallomásában V. Sándor. Bevallása szerint először tíz százalék kenőpénzt akartak kérni a cégektől, végül egy szórakozóhelyen L. Szilárddal arról állapodtak meg, hogy csak öt százalékkal csapolják meg az állami forrásokat. Azt is megbeszélték, hogy a cégektől beszedett pénz fele L. Szilárd ezredesé marad, a többit pedig V. Sándor intézi O. János tábornokkal. Az ezredes vallomása szerint a vesztegetések nem csak a HM Térképészeti Kft.-nél folytak. A főnöke, O. János megbízta például azzal is, hogy ötmillió forintot vegyen át egy autókat bérbe adó vállalkozótól, aki a HM Rekreációs Kht.-nak dolgozott. V. Sándor megemlít egy másik céget is, amely állandó megbízottja volt a HM legnagyobb hadiipari cégének a HM EI Zrt.-nek. Ettől a cégtől harmincmillió forint visszaadását kérték. V. Sándor beszámolt arról is, hogy a HM EI Zrt. egy olyan vállalkozónak adta át a gödi csapatpihenő üzemeltetését, amely részt vett O. János tállyai családi panziójának kivitelezésében, és megemlít hat Volkswagen Passat autót is, amelyet szintén a HM EI Zrt. vásárolt, mielőtt átadták azokat próbaüzemre a honvédség felső vezetésének. V. Sándor állítja azt is, egy alkalommal egy megbízás értékéből személyesen kellett átadnia egymillió forintot egy szolgálati autóban a HM EI Zrt. vezérigazgatójának.
De hogyan is kezdődött a vesztegetés a HM Térképészeti Kft-nél?
Hozott magával egy listát
„Feladatot kell végrehajtani” – jelentette ki L. Szilárd ezredes, a HM Térképészeti Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója 2005-ben, amikor a céghez került, még őrnagyi rangban. „Ez egy kétértelmű kijelentés volt. A kijelentés tartalmát akkor értettem meg, amikor a kezével mutatta, vagyis a hüvelykujját a mutató és a középső ujjához dörzsölte, ami egyértelműen a pénzre vonatkozott. Az ember akkor mutatja ezt az ujjával, ha nem akarja kimondani a pénz szót…” – közölte a nyomozókkal B. Zsolt, miután egy vecsési parkolóban átvett, kenőpénzzel megtömött borítékkal a zsebében elfogták a rendőrök, és előzetes letartóztatásba került.
A tisztet szintén a HM-nél kitört vesztegetési botrány egyik gyanúsítottjaként hallgatták ki a nyomozók.
A százados arról az időszakról beszélt, amikor a HM százszázalékos tulajdonában lévő HM Térképészeti Kft.-nél vezetőváltás történt, és minden megváltozott. B. Zsolt akkoriban logisztikai osztályvezető volt a társaságnál, és azt tapasztalta, hogy a frissen érkező új gazdasági igazgató érkezésével más lett a beszállítók köre is a cégnél. Az azóta szintén előzetesbe került L. Szilárd az irodájába elhelyezett személyes dolgain kívül ugyanis hozott magával egy listát is, egy sor cég nevével, és arra utasította, hogy ezektől a vállalkozásoktól rendeljenek meg különböző szolgáltatásokat, illetve anyagokat. A milliárdos nagyságrendű közpénzt felhasználó közhasznú társaságnak B. Zsolt állítása szerint tehát úgy kellett papírt, irodaszert, vasárut és gépjármű-javításhoz szükséges műszaki cikkeket rendelnie, hogy megmondták, ki legyen a beszállító. Előzetesen csak sejteni lehetett, a későbbiekben viszont konkrétan ki is kiderült, hogy erre miért volt szükség.
„A feladatot megértetted!”
L. Szilárd igazgató egy 2007 eleji napon az irodájába hívatta B. Zsoltot, és közölte vele, hogy egy nyomdaipari karbantartásról szóló szerződés meg fog változni. A korábban havi 80 ezer forintos megbízás egyik napról a másikra felemelték havi 130 ezer forint értékűre. Ebből az összegből ugyanis havi 40 ezer forintot vissza lehetett osztani L. Szilárdnak, aki az irodájában vette át félévente az összegyűlt kenőpénzeket. Ez így folyt 2009-ig, amikor megnövekedhettek az igények. Az említett szerződés összege ugyanis havi 183 ezer forintra emelkedett. Ebből az összegből ugyanúgy viszszaosztották az adófizetők pénzének egy részét L. Szilárd ezredesnek – vallotta B. Zsolt százados. Ezzel azonban még mindig nem volt vége a pénzlehúzásnak.
Tavaly a HM Térképészeti Kft. visszaosztó tevékenysége folytatódott, sőt ki is bővült. A cégnek szüksége volt egy értékes gépre, és az ajánlatot ismét csak a kenőpénzeket fizető karbantartó vállalkozó kapta meg, csaknem tízmillió forint értékben. B. Zsolt tudta, hogy ebből az összegből is visszaosztás lesz, a cégvezetővel tehát azt közölte, amit ilyenkor a főnöke szokott mondani. „A feladatot megértetted!” – utasította a vállalkozót, akivel egy találkozót is megbeszélt a boríték átadásához. A gépekre vonatkozó szállításokért állítása szerint már alkalmanként százezer forintot kapott. Ekkor még nem sejtette, hogy ez lesz az utolsó ilyen útja.
Nyugi van
A megbeszélt találkozóhelyen egy darabig a megszokott módon mentek a dolgok, a fizető vállalkozó autójában átvette a borítékot, aztán átszállt a saját gépkocsijába. Vecsés határárában azonban megállították a rendőrök. Ekkor már figyelhették a nyomozók és a Katonai Biztonsági Hivatal. A rajtaütéskor 1,5 millió forintot találtak meg nála, de a beszerzésekre évente elköltött százmilliókból ennek sokszorosa kerülhetett a tisztek kezébe. A birtokunkba került anyagokból az nem derült ki, hogy a nyomozás az elhárítók kiváló munkája nyomán indulhatott el, vagy egyszerűen megunta a visszaosztást a beszállító vállalkozó, és feljelentést tett a rendőrségen. Az viszont több mint különös, hogy a kenőpénzeket gyűjtő L. Szilárd ezredes már a rajtaütés előtt tudhatott arról, hogy forró körülötte a levegő.
B. Zsolt vallomásában legalábbis egyértelmű utalás szerepel erről. L. ezredes „úgy fogalmazott, hogy mint korábban, vagyis igazából nem mondta ki a pénz szót, de az ujjával mutatta, hogy pénz, viszont hozzátette, hogy nem most, hanem majd később, mert most nyugi van” – közli a százados a nyomozókkal főnöke hezitálásának pontos leírását. B. Zsolt lebukását tehát az okozhatta, hogy kivételesen nem értett a kettős beszédből.
