Főbíróból vádlott

Argentin követelés. A Garzón-perrel egy időben Buenos Airesben is megkezdődött, de ellenkező előjellel a francoizmus idején eltűntek vizsgálatának ügye. Az Argentínába menekült spanyol emigránsok adták be a keresetet, és követelik, hogy vonják felelősségre a Franco-diktatúra összes miniszterét, sőt a fegyveres testületek és az akkori egyetlen párt, a Falange valamennyi felelős vezetőjét is. (S. T.)

Rendkívül feszült zárt ülésen kezdte meg tegnap a spanyol legfelső bíróság egyik eljárását Baltasar Garzón, a nemzeti törvényszék állambiztonsági táblájának népszerű vizsgálóbírója ellen. Garzón ellen három ügy miatt emeltek vádat: most azért idézték be, mert állítólag jogtalanul vett fel pénzt – 260 ezer eurót – a legnagyobb spanyol banktól, amikor 2005-ben az Egyesült Államokban tartott tanfolyamokat a terrorizmus elleni küzdelemről. A bíró ezért ráadásul – a vádak szerint – elnézően bánt a Banco Santander adócsalással vádolt vezetőivel. Egy másik vádpont szerint Garzón tavaly önkényesen rendelte el a spanyol polgárháborús (1936–1939) tömegsírok felkutatását és megnyitását. A bíró nevét akkor kapta fel a világsajtó, amikor 1998-ban elrendelte a Londonban kezelt volt chilei diktátor, Augusto Pinochet (1973– 1990) letartóztatását. A húsz éve még igazságügyi miniszteri terveket szövögető és baloldali Garzón azzal a döntésével is maga ellen fordította az igazságszolgáltatás néppárti érzelmű részét, hogy a francoizmus – tehát a polgárháború és a Franco-diktatúra (1939–1975) – bűnei ügyében is eljárást akart indítani. Ha a bíróság bűnösnek mondja ki ebben a vádpontban, akár húsz évre is eltilthatják hivatásától. A most ellenzéki spanyol Néppárt (PP) vezetősége azonnal emlékeztette a bírót, hogy a párt egyetlen élő tagja sem követett el ilyen bűnöket, és nem szülhet jó vért egy ilyen kezdeményezés. A harmadik vádpont szerint ráadásul 2008 óta titokban lehallgatta a Néppárton belül kiderült korrupciós hálózat ügyében letartóztatott személyek és ügyvédeik közötti börtönbeszélgetéseket. Garzón négy- órás vallomásában tagadta a megvesztegetés vádját.
Még 2007 végén a madridi alsóház elfogadta az úgynevezett Történelmi emlékezet nevű törvényt, amely többek között előírta a diktatúra nyilvános jelképeinek eltávolítását. Egyedül a PP szavazott ellene, és a pártelnök megígérte, ha kormányra kerül, visszacsinálja a törvényt.