Kezdődik a lakáslicitszezon

Lejár a lakások árverésére vonatkozó moratórium a jövő hét közepén, és a licitáló cégek honlapjain már több száz, lakottan eladásra kínált ingatlan adatait találják meg az érdeklődők. Több civil szervezet kezdeményezte a moratórium meghosszabbítását, a Fidesz pedig bejelentette, hogy kormányra kerülve szünetelteti az árveréseket. Mások, többek közt az árverező cégek a moratórium ellen foglaltak állást.

Megszűnik a lakások árverezését megtiltó kormányrendelet hatálya április 15-én. A licitszervező vállalkozások honlapjain már meghirdették a moratórium lejárta utáni napokban sorra kerülő árverések kínálatát. Az ingatlanok közt akad fővárosi és vidéki lakás, családi ház, de ipari terület is. Összességében öt cég kínálatában 300 ingatlan került fel a listákra. A múlt hónapban több civil szervezet, így a Magyar Szociális Fórum, a Magyar Hitelszövetség és a Fővárosi Cigány Önkormányzat az árverezési moratórium féléves meghosszabbítását kezdeményezte. Érvelésük szerint a moratórium meghosszabbítása révén mód nyílna arra, hogy az új parlament törvényt alkosson azoknak a védelmében, akik önhibájukon kívül váltak fizetésképtelenné. A civilek kezdeményezése mellé állt a Fidesz is. Orbán Viktor egy közelmúltbeli kampányrendezvényén ígéretet tett arra, hogy fenntartják a kilakoltatási moratóriumot, amíg a bajba jutott hitelfelvevők helyzete nem rendeződik.
Várnai-Kiss Annamária, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének (BHKE) győri irodavezetője a Hír Televíziónak elmondta, hogy sok adós öngyilkossággal fenyegetőzik. A városban előfordult, hogy a bajba jutott hiteleseket szélhámosok környékezték meg, és 300-400 ezer forintért azt ígérték, nevükben tárgyalnak a bankkal az adósságról, megoldást azonban soha nem találtak. A város polgármestere meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot. Borkai Zsolt, Győr fideszes városvezetője kijelentette, hogy pártja támogatja a bajbajutottak megsegítését.
A sajtóban megjelent adatok alapján jelenleg 62 ezer problémás banki ügyfél van, családtagokkal együtt több mint kétszázezer emberről van szó. A múlt évben 5545 végrehajtást kezdeményeztek, ebből azonban végül csupán 91 lakást adtak el.
A március 1-jén életbe lépett, a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. kormányrendelet több kedvező módosítást tartalmaz az adósok szempontjából – mondta lapunk kérdésére Lénárd Mariann. A BHKE elnöke szerint szervezetük számos kérdésben javasolt módosítást a jogszabályban, és örömmel állapíthatták meg, hogy ezek egy része életbe is lépett. Ilyen változás például, hogy a lakások már nem adhatók el áron alul. Az értékbecslő által megállapított ár 70 százaléka alatt ugyanis nem értékesíthető az ingatlan árverésen. Az intézkedés egyik fontos eleme, hogy kötelező minden árverezésre kerülő ingatlan esetében értékbecslést készíteni, és a becslés nem lehet idősebb hat hónapnál. Ráadásul az adós nem köteles elfogadni a bank becslését, hanem maga is kérhet független értékelőt. Az is jó hír, hogy több idejük marad az adósoknak ingatlanjuk eladására. A bank fél év után mondja fel a kölcsönszerződést, ezután két-három hónap múlva kerül az ügy a végrehajtókhoz. Azonban a végrehajtás során is várnak két hónapot az árverezéssel.
Kifejezetten aggályosnak tartják a moratórium esetleges meghoszszabbítását az árverezők. Orbán Róbert, az Árverezőház Zrt. vezetője szerint az ügyfelek 95–97 százalékát kitevő, rendesen törlesztő adósok jogkövető magatartását gyengítené, ha a tartozás meg nem fizetése következmények nélkül maradna, nem beszélve arról, hogy pontosan az adósok számára költségesebb végrehajtást és a sokat kritizált opciós vételi jog lehetőségét hagyta nyitva a moratórium. Orbán Róbert túlzónak nevezte a sajtóban megjelent számokat az elárverezett lakások tekintetében. A licitszervezők adatai szerint tavaly csaknem egymillió szerződés élt, amelyből hat-nyolc százalék volt problémás. A végrehajtási szakaszba azonban legfeljebb 2,5-3 százalék jutott el. Ennek nagyobb részét a bírósági végrehajtók kezelik, kisebb részét, 200-300 ingatlant árvereznek el a cégek, de kilakoltatást – törvényi felhatalmazás hiányában – egy esetben sem végeztek árverező cégek. Orbán Róbert elmondta, hogy az árveréseken bárki részt vehet, aki regisztrálja magát és így lehet a legmagasabb árat elérni. Ugyanakkor sem cége, sem a többi hasonló cég nem tapasztalta, hogy szervezett, beazonosítható vásárlói kör lépett fel, vagy vitt el nagyobb tételben ingatlanokat, és ezzel letörte volna az árat.