Megbuktatták Hiller István kegyeltjét

A kormányzati politikai nyomás helyett az észérvek győztek a Kaposvári Egyetem rektorválasztásán. A szenátus többsége annak ellenére utasította el Babinszky László újraválasztását, hogy a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázata olyan volt, mintha Babinszkyre szabták volna. Ráadásként a jelenlegi rektor újraválasztása mellett érvelt az ülésen személyesen megjelenő felsőoktatási szakállamtitkár is.

Nyártól új rektor a PTE-n. Bódis József professzort, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Egészségtudományi Karának dékánját választotta meg a PTE szenátusa rektornak tegnap. A posztért a jelenlegi rektorral, Gábriel Róberttel szállt versenybe, s a 38 szenátor közül 24-en Bódis Józsefre, 14-en Gábrielre voksoltak. A testület az oktatási miniszternek Bódist javasolja rektornak, akit a miniszteri előterjesztés alapján a köztársasági elnök július 1-jétől 2014. június 30-ig tartó időszakra nevez majd ki az intézmény élére. (B. M. C.)

Hermetikusan igyekeztek kizárni a sajtót szerdán a Kaposvári Egyetem szenátusának rektorválasztó üléséről a jelenlegi rektor hívei. A nyilvánosságtól való félelmük nem volt véletlen, hiszen az utóbbi hetekben érezni lehetett a levegőben, hogy botrány készülődik.
A helyi sajtó felrótta az ellentábornak, hogy a kampány során nem állt ki nyilvánosan Babinszky László ellen, csak a titkos szavazás rejteke mögé bújva merte megpuccsolni a rektort. Forrásaink szerint azonban az előzetes titkolózásnak Babinszky megfélemlítő hadjárata volt az oka. A rektor ugyanis a közelmúltban megjelent, az egyetem vezetését kínosan érintő cikkek után átnézette alkalmazottainak híváslistáit és e-mailjeit, hogy megtudja, ki lehet az, aki az intézményhez kapcsolódó visszaélésekről értesítette a sajtót.
A megfélemlítés azonban nem tudta visszatartani az egyetem jövőjéért aggódó oktatókat, akik a háttérben szervezkedni kezdtek a szerintük kézi vezérléssel irányító és az intézményt a csőd felé vezető rektor ellen. Babinszky rektorságának legkínosabb botránya az egyetem egészségügyi centrumához kapcsolódott. Mint megírtuk, a centrum vezetője, Bogner Péter egy olyan kft.-nek adta bérbe az egyetem rákdiagnosztikai gépeit, amelynek ügyvezetője egyben saját üzlettársa is volt. Az egyetem gépeit legalább 200 százalékos haszonnal működtette saját hasznára a magáncég. Lapunk cikke nyomán belső és egészségügyi minisztériumi vizsgálat indult, amely elmarasztalta az intézményt. Bogner a felelősségre vonás előtt önként távozott a centrum éléről, Babinszky azonban soha nem volt hajlandó lapunk kérésére interjúban tisztázni az ügyet, így például a saját felelősségének kérdését.

Befolyásos pozíció
A rektorválasztást sokan érdektelennek tartják, pedig egy közepes vagy kisebb vidéki városban a felsőoktatási intézmény vezetője hasonló befolyással bír, mint a polgármester. Ő a város legnagyobb foglalkoztatója, ráadásul több ezer diák városba vonzásával piacot teremt a kereskedelmi, szolgáltató- és vendéglátóegységeknek is, s ezzel – közvetve – újabb több száz munkahelyet tart fenn. Ahogy Árva László közgazdászprofesszor nemrég a Gyorsítósáv című elemzésében kifejtette: ha egy főiskola vagy kisebb egyetem nem képes elég hallgatót szerezni, néhány éven belül csődbe megy. Ennek következtében ezrek veszíthetik el munkahelyeiket, ami a vidéki városokban gazdasági katasztrófát, teljes összeomlást jelenthet, hiszen szinte minden szolgáltatás az iskolára és a hallgatókra épül.
Bár Babinszkyvel szemben többször is tapasztalható volt az egyetemen szakmai elégedetlenség, a rektor az utolsó hetekig biztos volt újraválasztása sikerében. A jelenlegi vezetőnek ugyanis komoly politikai támogatottsága van, mégpedig a – jelenleg még – kormányzó baloldal részéről. A dokumentumok és a megnyilatkozások egyértelműen arra utalnak, hogy a szocialisták nagyon szerették volna a következő négy évben is őt tartani a Kaposvári Egyetem élén. Babinszky kormányzati támogatottságát bizonyítja az is, hogy a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium olyan pályázatot írt ki a 2010 júliusától betöltendő rektori posztra, mintha azt direkt Babinszkyre szabták volna. Hiller István ajánlásának egyik pontja olyan személy megválasztását támogatta az egyetem rektori posztjára, aki jártas az élelmiszer-biztonság területén kidolgozott fejlesztésekben. Ez azért szembeöltő, mert a Kaposvári Egyetemnek állattudományi, gazdasági, pedagógiai és művészeti kara van, élelmiszer-tudományi kara nincs. Ugyanakkor a jelenlegi rektor, Babinszky László legfőbb kutatási területei közé tartozik az élelmiszer-biztonság.
A rektort az intézményen belül is a baloldali holdudvar tagjai tartották a magasban: Babinszky legfőbb támasza Győrfi István gazdasági főigazgató. Győrfi korábban az Állami Egészségügyi Központot felügyelő miniszteri megbízottként ténykedett. A több kórház összevonásával létrehozott intézményt ekkor a korábbi kancellária- és titkosszolgálati miniszter, Szilvásy György testvére, István vezette. Győrfi és Szilvásy György ismeretsége a kilencvenes évekre datálható, amikor igazgatósági tagjai voltak a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Perfekt Rt.-nek. Babinszkyt támogatta Horn Péter, az egyetem korábbi rektora is. A professzor korábban kortesbeszédet mondott az MSZP köztársaságielnök-jelölő kongresszusán Glatz Ferenc mellett, idén januárban pedig a szocialisták kaposvári kampánykonferenciáján tartott előadást Lendvai Ildikó és Lamperth Mónika felszólalása között.

A szakállamtitkár kampányolt
Ahogy közeledett a rektorválasztás napja, Babinszky egyre kevésbé volt nyugodt újraválasztási esélyeit illetően, mert megtudta, hogy a szenátus egy része a megbuktatására készül. A szocialista válasz nem maradt el: Mannherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár személyesen ment el a kaposvári rektorválasztásra, hogy jelenlétével segítse Babinszky újraválasztását. Mannherz az ülésen fel is szólalt, és a jelenlegi rektor újraválasztása mellett érvelt. Az államtitkár a szenátus előtt Babinszky munkásságával kapcsolatban kijelentette: viszonylag sikeres három éven van túl a Kaposvári Egyetem, jó irányba halad és előkelő helyet foglal el az állami fenntartású felsőoktatási egyetemek között. Hozzátette: ha a jelenlegi úton halad tovább az egyetem, a következő években nem kell tartaniuk annak veszélyétől, hogy az intézménynek a csökkenő hallgatói létszám miatt be kell olvadnia egy nagyobb intézménybe. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy csak 2015-ben éri el a demográfiai mélypont hatása a felsőoktatást. Mannherz ugyanakkor más intézményekkel való hálózati együttműködésre buzdította Kaposvárt.
Megkérdeztük az oktatási tárcát, miért tartotta fontosnak az államtitkár, hogy személyesen vegyen részt a rektorválasztó ülésen, ki hívta meg a rendezvényre, és miért épp Kaposvárra látogatott el. A minisztérium válasza szerint az egyetemi autonómia hatáskörébe tartozik, hogy a szenátus üléseire kit hívnak meg, és a minisztériumi meghívott eleget tesz-e a felkérésnek. A szenátusi üléseken a minisztériumi képviselők a szenátusi tagok kérdése alapján vagy a levezető elnök kérése alapján kaphatnak szót. (Mannherzet a szenátusból senki sem kérdezte). Hozzátették: az utóbbi időben az államtitkár hat szenátusi ülésen vett részt.

Mentegetőző kortesbeszéd
– Tudom, hogy sok minden döcög, hogy lassú az ügymenet, hogy sok minden nem működik jól az intézményben, de lássák be, az első lépesek megtétele a legnehezebb – ez a fajta mentegetőzés jellemezte Babinszky László kortesbeszédét. Legnagyobb eredményként a TIOP 1.3.1. pályázaton elnyert, több mint hárommilliárd forintos támogatást nevezte. Rámutatott: az elmúlt három évben jelentősen nőtt a Kaposváron működő alap- és mesterszakok száma. Komoly kísérleteket tettek a közeli főiskolákkal történő együttműködésre és a külföldi hallgatók idevonzására, ennek köszönhetően például nyolc holland hallgató kutatómunkában vett részt Kaposváron. Babinszky elismerte, hogy 2006-ban írt pályázati programjából nem minden ígérete valósult meg, szerinte azonban ez nem az ő hibája. Az eredményekhez nemcsak munkára, hanem időre és türelemre is szükség van. Nem tagadta azt sem, hogy rektorsága idején nem nőttek az egyetem kutatási bevételei, ennek azonban csak az az oka, hogy a pénzek jó része ebben az évben folyik be. Babinszky azt állította, jelenleg az egyetemnek még nincsenek likviditási gondjai, de tény, hogy a hallgatói létszám csökkenése miatt szigorú gazdasági intézkedésekre van szükség. Leszögezte: már dolgoznak azon a gazdasági intézkedési csomagon, amellyel elkerülhetők a likviditási gondok, de erről részleteket nem árult el.
Ekkor emelkedett szólásra Repa Imre, az intézmény általános rektorhelyettese, aki sokak meglepetésére vetítéses prezentációval állt elő.

Rózsaszínű szemüveg nélkül
Hamar kiderült, hogy Repa az ellentábor vezére. Az egyetem egészségügyi centrumának új vezetője leszögezte: az eddigi beszédekből úgy látszik, mintha itt mindenki rózsaszínű szemüvegen keresztül szemlélné a világot, mosolyogva és türelmesen várná a csodát, miközben az egyetem meredeken rohan lefelé a lejtőn, és mára olyan rossz anyagi helyzetben van, hogy kincstári biztos kirendelése sem elképzelhetetlen. Az orvosprofesszor leszögezte: 2006 és 2010 között 5152-ről 2900 főre apadt az egyetem hallgatóinak száma, ami negyvenszázalékos létszámvesztést jelent. Babinszky vezetése alatt nem fektettek hangsúlyt a hallgatók idegen nyelvi oktatására, így a hallgatók több mint 50 százaléka nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg időben a diplomáját. Az osztatlan képzés megszűnt, és a levelező tagozatos oktatás is gyakorlatilag eltűnt. A rektor nem alakított ki jó kapcsolatot Kaposvár és Somogy megye vezetésével, ami elengedhetetlen a jó működéshez. Hallgatói toborzási stratégiája is rossz: csak országos, illetve nemzetközi népszerűsítésben gondolkodik, és nem ismeri fel, hogy a régióban kellene a szakmai műhelyekkel együttműködést kialakítani. Az orvosprofesszor rávilágított: nem indított új doktori iskolát az intézmény az elmúlt három évben, emiatt még pályázni sem tudott a kutatóegyetemi címre. Kevés a költségtérítéses hallgatók száma, elavultak a tankönyvek. Az egyetemi oktatói gárda elöregedett, a fiatal szakembereket nem tudják az intézménybe csábítani. Az egyetem nincs felkészülve a külföldi hallgatók fogadására, és kérdéses az oktatók képessége is az idegen nyelvű oktatásra. A szakember kétségeit fejezte ki afelől, hogy az egyetem jelenlegi anyagi helyzetében ki tudja majd fizetni a megnyert TIOP-pályázat 350 millió forintos önrészét. Rámutatott: Babinszky három éve megígérte, ám azóta sem hozta létre az egyetemi nyomdát, kiadót és könyvesboltot, nincs egyetemi rádió és újság, ami egy művészeti kart működtető intézmény számára szégyen. A pályázatok fenntarthatósága beláthatatlan, és nagy valószínűséggel a csökkenő hallgatói létszám miatt az OKM-mel kötött 3 éves finanszírozási megállapodás lejártakor hatalmas összeget kell visszafizetni a szaktárcának, ami a „Térdre, imára!” állapotba kényszerítheti az egyetemet. Repa leszögezte: ha a jelenlegi vezetési stratégia folytatódik, a Kaposvári Egyetem várhatóan néhány éven belül megszűnik, de legalábbis elveszíti önállóságát. Csak radikális változtatással lehet megváltoztatni a folyamatokat, erre pedig Babinszky programja nem alkalmas.

Egységben az erő
Repa Babinszkyt földbe döngölő beszéde után Horn Péter volt rektor próbálta védelmébe venni a jelenlegi vezetőt. Szerinte az egyetlen megoldás a bajok ellen, ha mindenki felsorakozik egyvalaki mögé. A néhány hete Lendvaival és Lamperth Mónikával parolázó Horn kijelentette: a rómaiak is azért voltak legyőzhetetlenek, mert egyik politikai oldal sem tudta felbomlasztani a köztük lévő egységet.
A titkos szavazás már igen feszült hangulatban zajlott, a szenátus tagjai a rövid szünetben kisebb csoportokba verődve várták, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapítsa a végeredményt. Ennek hallatán Babinszky, Mannherz és Horn arcára fagyott a mosoly: a szenátus a lehető legszorosabb küzdelemben, 15-14-re utasította el Babinszky újraválasztását. Információink szerint Repa professzor táborát erősítette többek között a pedagógiai kar tanszékvezetője és a hallgatói önkormányzat valamennyi szavazati joggal rendelkező képviselője is. A hallgatókat a helyi média azzal vádolta, hogy nyilvánosan soha nem kritizálták a rektort, most azonban nyolc „nem” szavazatukkal az ellentábor derékhadát adták. A valóságban azonban a hallgatók többször is nyilvánosan kérték a rektor segítségét a rosszul működő egyetemi klub kapcsán.
Drégelyi Kiss Endre János EHÖK-elnök a Magyar Hírlapnak tavaly novemberben úgy nyilatkozott: hat éve nincs szórakozási lehetőségük a fiataloknak, mert az egyetemi klub működtetésével húsz évre megbízott Vitamol Kft. szolgáltatásaival komoly gondok vannak. Erről nyílt levelet írtak, majd petícióban tiltakoztak az egyetem vezetésénél. Drégelyi már akkor leszögezte: amíg nem rendezik megnyugtatóan a klub helyzetét, addig a rektor nem tudhatja maga mögött a hallgatók támogatását.
A bukott vezető – aki ez év júliusáig még ellátja feladatait – sietve hagyta el az ülést, és nem nyilatkozott a rá órákat váró sajtó munkatársainak. Este többen is látni vélték, amikor Babinszky hű segítőjével, Győrfi István gazdasági igazgatóval együtt jött ki abból a belvárosi étteremből, ahol éppen az MSZP helyi és országos politikusai vacsoráztak Mesterházy Attila szocialista miniszterelnök-jelölt kaposvári lakossági fóruma után.