Csaknem kétszáz éves múltja van az Újkori középiskolás helikoni ünnepségeknek, amely a dunántúli középiskolák legrangosabb művészeti fesztiváljává vált. A rendezvénysorozat alapítója és az első helikoni ünnepség megszervezője a kultúrapártolásáról híres gróf Festetics György, Európa első agrár-felsőoktatási intézményének, a keszthelyi Georgikonnak létrehozója volt. Rá emlékezve gyújtja meg mindenkor a helikoni lángot a grófi család egyik leszármazottja, a külföldön élő Festetics György herceg, Keszthely díszpolgára – idézte fel tömören a Helikon történetét Csengei Ágota, a házigazda Balaton Kongresszusi Központ és Színház igazgatója. Az 1817-ben rendezett első helikoni napok szervezésében olyan jeles személyiségek álltak Festetics György mellé, mint Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor és Dukai Takács Judit.
Az időközben megszakadt – és a politikától többé-kevésbé függetlenített – Helikon újraélesztésére csak 1958-ban, az ünnepségek 140. évfordulóján kerülhetett sor, a rendszerváltozást követően pedig ismét Keszthelyé lett a rendezés joga – tudtuk meg Csengei Ágotától.
Az idén tizennyolc művészeti kategóriában versengenek a szereplők, akik egy jeles személyiségekből álló zsűri – benne többek közt Bánffy György, Vasy Géza, Tímár Sándor, Daróczy Bárdos Tamás, Ungár Anikó – előtt lépnek színpadra, és pályáznak arany, ezüst vagy bronz fokozatra.
A háromnapos rendezvény a hagyományok szerint a helikoni menettel és a helikoni láng meggyújtásával kezdődik, és egy, a legjobbak közreműködésével rendezett gálaműsorral zárul. Nem marad ki az idei programból sem a város Balatoni Múzeumának hatalmas lépcsősorán, több száz kórustag előadásában megszólaló Berzsenyi Dániel–Kodály Zoltán A magyarokhoz című kórusműve.
– Az ünnepség megrendezésére ötvenmillió forint gyűlt össze. Ez ugyan jelentős összeg, ám ahhoz korántsem elég, hogy mint korábban többször is, határon kívüli magyar középiskolai együtteseket és szólistákat is vendégül láthassunk – mondta Csengei Ágota.
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja