Átfogó reform kell az oktatásban

A szükséges forrást, társadalmi összefogást és az alapoktól kezdődő újjáépítést tartották a legfontosabbnak a hozzászólók a tegnapi, Bölcsek Tanácsa Alapítvány által szervezett konferencián.

Semmilyen kiadást sem szabad sajnálni az oktatás teljes rendszerének újjáépítésére – mondta Sólyom László köztársasági elnök megnyitóbeszédében. Az államfő szerint a legsürgetőbb a kormányzati struktúra átszervezése idején az, hogy „legyenek figyelemmel az oktatás- és nevelésügy egységes rendszer voltára, azaz egy kézben maradjon a nevelésügy a bölcsődétől a doktori iskoláig, a szakmunkásképzéstől a felnőttoktatásig”. – Hamarosan új, az oktatást érintő törvényeket szeretne a leendő kormányzat elfogadtatni az Országgyűléssel, és körülbelül száz intézkedést terveznek bevezetni – jelentette be a konferencián Hoffmann Rózsa országgyűlési képviselő, a Fidesz–KDNP szakpolitikusa. Kiemelte, hogy a Nemzeti alaptanterv reformjára is szükség van, amelynek a továbbiakban erősítenie kell a nemzeti és egyetemes alapműveltséget. Az utóbbi időkben az iskolákban a megszerzett tudás színvonala jelentősen romlott a köz- és a felsőoktatásban is. – Emiatt különösen nagy hangsúlyt kell kapnia az erkölcsre és tudásra nevelésnek, valamint a személyiségfejlesztésnek – hangsúlyozta. Komoly problémának nevezte, hogy romlott a pedagógusok társadalmi megbecsültsége. Az új kormány mindent elkövet azért, hogy a tanároknak a pályájuk megélhetést biztosítson.
Csermely Péter professzor, a Bölcsek Tanácsának tagja szerint a kapkodást elkerülve és az értékeket megőrizve, de alapjaiban kell újjáépíteni a magyar oktatási rendszert, amelynek hiányosságai közé tartozik a koncepcionális és konszenzusos stratégia hiánya, a tisztázatlan igazgatási és finanszírozási rendszer, valamint a kudarc- és hátránycentrikus iskolai gyakorlat. Egyes felmérések szerint ha a következő húsz évben a magyar közoktatás színvonala olyan lenne, mint a finn, akkor a nemzeti össztermék 584 százalékkal növekedhetne – mondta Csapó Benő oktatáskutató. – A legszélesebb körű nemzeti egyetértésre, társadalmi összefogásra van szükség az oktatás ügyében, nem elegendő pusztán a politikai egyetértés – jelentette ki Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.