A szombaton megkezdődött huszonkettedik Berzsenyi Helikonnak ismét az önzetlen kultúrapártoló Festetics György városa, Keszthely ad otthont. Nagy ívű előadását a dunántúli költő fő tulajdonságainak, benne nyugodtságának elemzésével kezdte Tornai József. – Kivétel Csoóri Sándor. Rajta kívül nem született olyan heves irodalmár és ugyanannyira hevesen politizáló, kielégítetlen kritikus a Dunántúlon, mint amilyen az Alföld Petőfije, a legnagyobb szabadság költője volt. Ez nem jelenti azt, hogy a többiek ne lettek volna bátrak, Illyés és Nagy Gáspár is bátor, a „szolgaság ellensége” volt… – szögezte le. Mák Ferenc irodalomtörténész Szlavónia kultúrtörténetéből adott keresztmetszetet, Csörgits József költő és publicista pedig a lírai hangú referátumában úgy fogalmazott: a Drávaszög és a Szerémség számára a Dunántúl ragyogás. Komáromi Gabriella a most készülő Lázár Ervin-monográfiájából adott élményszerű ízelítőt, emlékeztetve, hogy az Alsórácegresen született író ugyanúgy kötődött övéihez, a pusztai emberekhez, mint a szomszéd pusztabéli Illyés Gyula. Pomogáts Béla pedig arról szólt előadásában, hogy Trianon után egyedül a nemzeti kultúra tartotta egyben az elszakadt országrészeket.
Az első helikoni nap délutánján az iskola és a művészetek kapcsolatáról folyt nyilvános eszmecsere, másnap pedig a kastélymúzeum Balaton kisgrafikákon című tárlatát tekintette meg a Berzsenyi Helikon- napok csaknem száz résztvevője.
origo.hu
Lakatos Márk szexbotránya: kedden kihallgathatják a tanút
