A szerkezeti problémák és az állami túlköltekezések megoldása nem várható a közös valutától: az euró védelmet nyújt egy nyitott országnak, de előnyeit csak megfelelő gazdaságpolitikával lehet jól kiaknázni – jelentette ki lapunknak Bartha Attila, a Kopint-Tárki Zrt. kutatási igazgatója, aki szerint Szlovákiában a közös valuta bevezetése makro- és mikroszinten is csökkentette a válság terheit: kisebb volt az ország sebezhetősége, s az alacsony kamatszint miatt a visszaesés kevésbé érintette a lakosságot, mint nálunk. A közös fizetőeszköz ugyanakkor nem csodaszer: nem tudja megoldani az olyan – hazánkra is jellemző – strukturális gondokat, mint a területi egyenlőtlenségek és az alacsony iskolázottsági szint. Bartha Attila szerint északi szomszédunk szerencsés időszakban döntött az euró mellett, hiszen éppen a válság első időszakában csatlakozott az euróövezethez, amit dinamikus fejlődés előzött meg. Mint mondta, a szigorú költségvetési politika, a kedvező makrogazdasági adatok felértékelték az országot a befektetők szemében, így sokkal nagyobb tőkebeáramlási nyereséget realizált az ország, mint egyébként tehette volna.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Réti Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének Kelet-Közép-Európával foglalkozó szakértője is, aki szerint Szlovákiának korábban ellensúlyoznia kellett a meciari időkre jellemző rossz gazdaságpolitikát, az erős állami beavatkozást és a külföldi tőkebeáramlás korlátozását. Réti szerint az ország ezért nyitott a külföld felé, adókedvezményekkel csábította a nyugati tőkét, liberalizálta a külkereskedelmet, és igyekezett ledolgozni lemaradását a visegrádi országok többi tagállamával szemben.
Emlékeztetett: Szlovákia csak úgy tudta teljesíteni az euró bevezetésének kritériumait, hogy szigorú gazdálkodással 50-ről közel 35 százalékra csökkentette az állami újraelosztás arányát, és visszavágta a szociális, oktatási és egészségügyi kiadásokat. Így sikerült 35 százalék környékére szorítania a GDP-arányos államadósságot, és elfogadható szintre mérsékelnie az államháztartás hiányát is. A javuló gazdasági és költségvetési adatoknak köszönhetően az ország képes volt teljesíteni a közös valuta bevezetésének kritériumait, s így emelkedett az ország hitelképessége – mutatott rá Réti, aki emlékeztetett: a tavaly januári euróbevezetést megelőzően a szlovákok magasan tartották a koronaárfolyamot, aminek hátrányait rövid távon nem érzékelte a gazdaság. Az előző évek gazdaságpolitikájának köszönhetően betelepedett autó- és elektronikai ipar által vezérelt termelést és exportot vitte a lendület, az eurónak köszönhetően alacsony volt az árfolyamkockázat, s a lakosság sem adósodott el devizában. A környező országok valutáihoz képest felértékelődő euró ugyanakkor Lengyelország és hazánk irányába szlovák bevásárló- turizmust indított el, s a válság az ország nyitottsága miatt komolyan visszavetette a gazdaságot. A külföldi tőkére épülő iparágak – különösen a német érdekeltségű autóipar – termelése erőteljesen függ a német gazdaság állapotától, így az ottani recesszió azonnal éreztette hatását északi szomszédunknál: zuhant a termelés és az export, a költségvetés hiánya hét százalékra nőtt, a gazdaság pedig majdnem öt százalékkal zsugorodott. Az amúgy is alacsony foglalkoztatottság tovább csökkent, a magas munkanélküliség emelkedett, a GDP-arányos államadósság pedig negyven százalékra ugrott.
Az euró nem varázsszer, de kétségtelen, hogy egy nyitott gazdasággal rendelkező országnak stabil alapot nyújthat a fejlődéshez – foglalta össze Réti Tamás. A szakértő szerint nem szabad elfelejteni: az euróbevezetési követelményeket az átvételt követően is be kell tartani, a közös valuta előnyeit csak így lehet kiaknázni.
origo.hu
Orbán Viktor üzent Bukarestnek: csak egy feltétellel működne együtt az új román elnökkel
