Bővült a boglári kikötő

A Balaton egyik legnagyobb kikötőjévé vált a balatonboglári, miután a hét végén átadták a vitorlázás megszállottjainak a negyvennégy hajóhellyel bővült, s így már 252 árbocos befogadására alkalmas, minden igényt kielégítő, Kaáli Nagy Dezsőről elnevezett létesítményt. Háromszáznegyvenmillió forintot költött az egyik legvédettebb balatoni kikötőre a Balatoni Hajózási Zrt., amelyből 89,7 millió forint támogatást nyert el a társaság az Új Magyarország fejlesztési program pályázatán. Egyelőre csak papíron, mert a pénz még nem érkezett meg a siófoki székhelyű cég számlájára – jegyezte meg az ünnepélyes ceremónián Horváth Gyula, az idén 164 éves hajózási társaság vezérigazgatója.
Móring József Attila országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) arról beszélt, hogy az új kormány kiemelten kívánja kezelni a Balaton térségének ügyeit, fejlesztéseit, egyebek mellett a pályázati öszszegek hozzáférhetőségének megkönnyítésével.
A második balatoni, fonyód– badacsonyi komp is szóba került az eseményen, de a nagy ívű, hét- nyolc milliárd forint értékűre becsült beruházást a Bajnai-kormány eddig csak egy közbeszerzésre felhasználható háromszázmillió forinttal segítette. – Miért nincs a Balatonon teherhajó-kikötő? – tette fel a kérdést, mint mondta, az ünneprontás szándéka nélkül Balatonboglár polgármestere. Kovács Miklós példákat sorolt fel annak igazolására, hogy elődeink milyen bölcsek voltak, amikor az északi part bányáiból a legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldást választva vízi úton szállították a követ a déli parti út- és egyéb építkezésekhez.
A Balatonon jelenleg tíz nagy és kilenc kisebb vitorláskikötő ad helyet a hajóknak és fogadja a túrázókat. A 2150 férőhelyet kínáló Marina-lánc kihasználtsága megközelíti a kilencven százalékot – hangzott el a boglári hajós ünnepen.