Dinoszaurusz a Bakonyban

Új dinoszauruszleletre bukkantak hazánkban a bakonyi Iharkúton. Az Ajkaceratops kozmai, amely Ősi Attila paleontológus szülővárosának nevét viseli, gyökeresen alakíthatja át a szakértők Európa gerinces ősállatföldrajzáról szóló ismereteit.

Győr Ágnes
2010. 06. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szenzációs lelet került elő az egyetlen magyarországi dinoszaurusz-lelőhelyről, a bakonyi Iharkútról, ahol egy új faj, a 85 millió éves ceratopsia maradványait találták meg – jelentette be tegnap Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Ősi Attila paleontológus és Macskássy István múzeumigazgató a Természettudományi Múzeumban. A felfedezés alapján újra kell gondolniuk az Európa gerinces ősállatföldrajzával kapcsolatos ismereteiket az őslénytannal foglalkozó kutatóknak – derül ki a Nature magazin cikkéből. A neves tudományos folyóirat ugyanis szintén ismertette a magyarországi ásatás eredményeit. A cikk egyik szerzője Ősi Attila, aki a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum paleontológiai kutatócsoportjával bukkant a leletre. – Kis szarvú, másfél méter hosszú, körülbelül 25-30 kilogramm súlyú növényevő, négy lábon járó őslényt találtunk, amelyet jellegzetes szája miatt papagájcsőrű dinoszauruszoknak is szokás nevezni – mondta el lapunknak Ősi Attila. A paleontológus szülővárosa után Ajkaceratops kozmai néven került be az állat a tudománytörténetbe.
– Először nem mertük elhinni, hogy a csőrre hasonlító csontdarabka egy Ceratopsia-féle dinótól származhat – emlékezett vissza a paleontológus a tavaly nyári ásatás közben tett felfedezésre. Európában ugyanis korábban nem találtak olyan maradványokat, amelyek ehhez a csoporthoz tartoztak. A világ vezető szakértői azonban megerősítették, hogy a csontok valóban egy Ceratopsia koponyájának és alsó állkapcsának első részei. E dinoszauruszcsoport maradványait eddig csak Mongóliában, a Góbi sivatagban találták meg. Ősi Attila felfedezése nyomán azonban ma már egyértelmű, hogy a papagájcsőrű dinoszauruszok nemcsak Ázsiában és Észak-Amerikában éltek, hanem Európa területét is meghódították.
A fiatal magyar kutató tudományos pályája tíz éve forrt össze Iharkúttal. 2000. április 29-én – e dátumot piros betűs ünnepként emlegeti azóta is barátaival – földtani vizsgálatok közben ástak ki először leleteket a bezárt bauxitbányánál. Később Ősi Attila ugyanezen az 50 négyzetméteres területen bukkant rá többek közt egy 4,5 méter hosszú páncélos dinoszaurusz, egy Ankylosuria maradványaira is.
Kérdésünkre elmondta: alig várja, hogy újra terepre mehessen kutatni. – Bár napi tíz órában, 35 fokos melegben kemény fizikai munkát végzünk kollégáimmal, sohasem lehet tudni, mi lapul a következő kő alatt, hiszen a most megtalált leletek legnagyobbika is mindöszsze hét centiméter – tette hozzá. A kutató, aki már a gimnáziumban tudta, hogy paleontológus akar lenni, úgy véli, itthon is tombol a dinóláz. Mint mondta, hetente két-három szülő is megkeresi azzal, hogy segítsen nekik kielégíteni az őslények iránt rajongó gyermeke kíváncsiságát.
Iharkúton az elmúlt tíz évben legalább harmincféle faj képviselőinek, köztük teknősök, krokodilok, repülő hüllők és dinoszauruszok maradványai kerültek elő. Belőlük a fővárosi Magyar Természettudományi Múzeumban jövő februárban szerveznek kiállítást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.