Katasztrófafilm

Ö K O T E R R O I R

Jelenleg, hogy szerte a hazában talán már nincs is olyan feldühödött csermely, ami ne sodort volna magával legalább egy pótos IFA-t, és szépen fogy a következő télre bekészített fa is, talán hihetetlen, de a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása az apadás lesz, és Magyarország klímája nagyjából a mohácsi vész óta folyamatosan melegszik. Legalábbis ezek derültek ki nemrég a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztályának ülésén. Nováky Béla hidrológus mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa szerint akár negyven százalékkal is csökkenhet a folyók nyári vízhozama az éghajlatváltozás miatt, a Dunántúl csapadékviszonyai a Dél-Alföldéhez válhatnak hasonlatossá, várhatóan romlik a tavak vízháztartása, és növekednek az aszály sújtotta területek. Ugyanakkor gyakoribbak lesznek az úgynevezett nagycsapadékok, és az egyre sűrűbb és intenzívebb felhőszakadások különösen a borsodi térséget veszélyeztetik majd. Azt hiszem, egyszerű, özönvíz sújtotta földlakóként máris kijelenthetjük, a jövő megérkezett, kellett a fenének. A szakember szerint azonnali, nagy léptékű óvintézkedések ugyan nem szükségesek Magyarországon, de a nagy költségű, hosszú távú beruházásoknál már figyelembe kell venni a klímaváltozás vizekre gyakorolt kedvezőtlen hatását, és az alkalmazkodásban fontos szerepe lehet többek között a csapadékvízzel való gazdálkodásnak és a víztakarékosságnak is. Valamint annak, tesszük hozzá sokadszor, hogy Európa legnagyobb édesvízkészlete nem eladó, és amit már elkótyavetyéltek, azt vissza kell szerezni, ez elsőrendű nemzet stratégiai kérdés. Különben hitchcocki helyzet alakulhat ki, miként Németországban a varjakkal. Az év madarai Berlinben és Brémában okoztak kisebb galibát, de annál nagyobb riadalmat, amikor több esetben gyalogosokra, illetve kerékpárosokra támadtak. A Német Természetvédelmi Szövetség szakemberei szerint nincs ok aggodalomra, mert minden évben történnek olyan esetek a költési és a fiókanevelési időszakban, amikor néhány megemelkedett hormonszintű dolmányos varjú az utódok védelme érdekében megpróbálja elijeszteni a potenciális támadókat, de ez nem általános a költő párok esetében sem. Rendben van, nyilván kissé túlreagálták a helyzetet a dolmányos kollégák, de azért a varjakat hiba lenne lebecsülni. Az új-kaledón varjakról eddig is tudható volt, hogy eszközhasználatban felveszik a versenyt a csimpánzokkal is, de ugyanez kiderült a vetési varjakról is. A cambridge-i és a Queen Mary Egyetem kutatói a Corvus frugilegus képességeinek vizsgálata közben megfigyelték, hogy nemcsak eszközhasználatra képesek céljaik eléréséhez, hanem eszközöket is készítenek, sőt még módosítani is tudják azokat a feladatnak megfelelően. Kiderült, hogy ügyesen alkalmaznak köveket és különféle pálcikákat, és egymás után, a megfelelő sorrendben használják azokat. De a legfigyelemreméltóbb az volt, hogy amikor adtak nekik egy egyenes drótdarabot, amivel egyébként semmire sem mentek, kampóvá hajlították, és úgy alkalmazták. Ezek a madarak amúgy elélnek vagy száz évig, úgyhogy már látom magam előtt, amint baseballütővel hajkurászszák azt a néhány Homo sapienst, aki túlélte a klímakatasztrófát.